Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Márki Sándor: A liptói kuruczok 808
A LIPTÓI KURUCZOK. A liptói sánczok ostromának kétszázadik évfordulóján. A Magyar Történelmi Társulat liptószentmiklósi vándorgyűlésén, 1909.. augusztus 29-ikén tartott előadás. Liptó vármegye Rákóczi korabeli történetének elbeszélését Társulatunk vándorgyűlésén mindnyájan Thaly Kálmántól vártuk; attól a testestől-lelkestől magyar történetírótól, a ki félszázados lankadatlan munkával teljes világosságba helyezte II. Rákóczi Ferencznek annyi sikertelenség mellett is dicsőséges korszakát. Thaly Társulatunkat is azért alapította, hogy — a miként maga Rákóczi Ferencz vezérlő fejedelem kívánta, — mindig legyenek öregek, a kik megemlékezzenek a multakról s lelkesítsék a fiatalságot a szabadságra annak elbeszélésével, a mi azelőtt történt. Mert az Isten éppen a történelem tanulságaival mutatja meg, hogy >>a magyar nemzet semmi esetre sem engedi magát szolgai félelemtől vezettetni, de az atyai szeretet uralmát önként elviseli.« A történelem lényegének Rákóczi Ferencz azt tartotta, hogy az események részletes és a legnagyobb mértékben egyszerű elbeszéléséből kitűnjék, mik az emberek sötét tudatlanságának és mik az isteni világosságnak művei ? Társulatunk nagyméltóságú elnökének, gróf Teleki Gézának imént hallott szép megnyitója szerint is a történelemnek valóban arra kell felelnie, emberi gyarlóság és Istentől adott ész mire vezet. Mire vezetett Liptó vármegyében most kétszáz esztendeje, Thaly Kálmántól hallottuk volna, ha fáradsága, törődöttsége miatt közénk jöhet. Meghallottuk volna, Liptó mi részt vett a szabadságért nyolcz álló esztendeig folytatott bámulatos küzdelemben, melyből Liptó vármegye különösen két eseménynyel vonta és vonja magára a közfigyelmet. Az egyik : a rózsahegyi zsinat, a melyet az ágostai hitvallásúak 1707-ben tartottak. Történetét Társulatunknak egyik tisztelt alelnöke, Zsilinszky Mihály bőven megírta. S talán hallani fogjuk tőle vándorgyűlésünk rózsahegyi zárgyűlésén, hogy a fejedelem csak részben helyeselte az egyházi fegyelem javítására hozott határozatokat ; az 1715 : XXXI. törvényczikk pedig ezeket mint
