Századok – 1909

A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Gr. Teleki Géza: Elnöki megnyitó beszéd 803

805 GRÓF TELEKI GÉZA ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉDE. 1870-ben a vasvármegyei kirándulás a Rákóczi-Aspermont-Erdődy levéltárat nyitotta meg történetirodalmunk előtt s teljesen új, eddig nem sejtett világosságot árasztott dicsőemlékű fejedelmünkre, II. Rákóczi Ferenczre és szabadságharczára. E nagyszerű korszak leghivatottabb történetírója, Thaly Kálmán barátom és elnöktársam itt merített ihletet és ellenállhatatlan lelkesedést arra, hogy egész életét az ideális lelkű fejedelem életpályájának és hősies küzdelmeinek megírására szentelje. A zemplén-ungvármegyei kirándulás 1871-ben a Sztáraylevéltár fölfedezésére vezetett s itt is egy áldozatkész főúr, gróf Sztáray Antal bőkezűsége tette lehetővé, hogy e levéltár hazai történelmünknek közkincsévé válhatott. Ugyanez alkalommal a Csicsery család gazdag levéltárának átvizsgálása közben néhai Véghely Dezső tagtársunk ráakadt egyik legnevezetesebb nyelvemlékünkre, az 1473-ban, vagyis Mátyás király idejében írt Szabács viadaljá-ra. 1872-ben a szepesi káptalanban tartott elnöki beszédében Horváth Mihály arra figyelmeztette a történetírókat, hogy irányozzák búvárlataikat a közműveltségi viszonyok felderítésére. S nem sokkal utóbb Társulatunk a művelődéstörténet egyik ága, a hazai ipartörténet emlékeinek összegyűjtésére bizottságot szervezett, melynek elnöke Rómer Flóris volt ; az e bizottságtól összehordott gazdag anyag a Nemzeti Múzeumban nyert elhelyezést. Legnagyszerűbb eredménye volt az 1873. évi zólyom-beszterczebányai fényes kirándulásnak. Ez alkalommal ugyanis a radványi kastélyban Beszterczebánya mellett Deák Farkas rátalált Balassa Bálint eddig ismeretlen költeményeire. Balassa Bálintnak, ki mint hatalmas főúr és nagy uradalmak birtokosa különösen Liptó vármegye történetében vitt kiváló szerepet és örök nyugalomra is ide tért pihenni, e költeményeit Társulatunk megbízásából Szilády Áron tagtársunk rendezte sajtó alá 1879-ben s látta el kitűnő életrajzzal. íme, tisztelt Gyülekezet, ha összes vándorgyűléseinknek semmi más eredménye nem lett volna, mint ez az egy fölfedezés, még akkor is büszkén hivatkozhatnánk vidéki kirándulásaink sikerére. Ipolyi Arnold püspök székhelyén ez alkalommal impozáns módon nyilvánult meg a hódolás a magyar történetírás iránt ;