Századok – 1909

Tárcza. - Beszterczebányai múzeum megnyitása 793

94 TÁRCZA. A közgyűlés d. e. 10 órakor vette kezdetét. A nagytermet zsúfolásig megtöltött érdeklődők előtt Csesznák Gyula kir. tanácsos, polgármester, a Társulat elnöke üdvözölte meleg szavakban a megjelent illustris vendégeket, egyúttal vázolta a mai ünnep rendkívüli fontosságát és a vidéki múzeumok igen nagy szükségét és fontos voltát. Az ünnepi díszszónok Jurkovich Emil tankerületi kir. főigazgató és a Társulat alelnöke volt, a ki már évek óta kitartó szorgalommal búvárolja a levéltárakat és dolgozik a város monographiáján. Mostani beszédében is Beszterczebánya város sajátos culturájának adta igen érdekes rajzát nagy vonásokban a legrégibb időtől, a mikor gazdag bányáinak tartalmát elszállították Angliába, Spanyolországba, Portugáliába, Németországba, Velenczébc, a mikor beszterczebányai rézből készült ágyúk szóltak a franczia és németalföldi csatasíkokon, a mikor a Thurzók és Fuggerek mesés gazdagságuknak tetemes részét e város bányáiból szerezték. Majd áttért a város ipari életének jellemzésére, különösen az ötvösművészetre (Hans Kühn, Libay Sámuel stb.), a fegyverkovácsságra (Plavay fegyverkovács család-titkát képezte az aczélosítás módja), az érczöntőkre (Suchentrunek, Forbeng, Bienstock, Kochlatsch és Knobloch), az óraiparra (Oberlandt, Krumm stb.), a melyeknek alkotásai nemcsak az egész országban örvendtek jó hírnévnek, hanem még külföldön is igen keresett czikkek voltak. Az ipar támogatása mellett nem feledkezett meg a város a tudomány és művészet ápolásáról sem. Iskolái a Felvidék legjobb tanintézetei, a melyekért sokat áldoz. A felsőbb tanulmányok elvégzésére pedig külföldre mennek. Sok kiváló elmének itt ringott a bölcsője, még többen dolgoztak itt (Halvepápius, Kollár Adám, Baróti Szabó Dávid stb.). Volt a városnak múzeuma is, a melyet a német katonaság hordott széjjel, a midőn magát 1672-ben állandóan a várba befészkelte. A mostan megnyílt múzeum első alapkövét dr. Holesch István ker. és iparkamarai titkár tette le, a kinek segítségére siettek dr. Bothár Samu városi orvos, Thomka Gyula és Schiceng József városi tanácsos, s az ő buzgalmuk, fáradhatatlan munkásságuk, soha nem lankadó lelkesedésük hozta létre a mai múzeumot, a mely múzeum történetének ismertetésével rekesztette be nagyszabású beszédét. A következő szónok Fraknói Vilmos volt, a ki beszédjének elején azon örömének adott kifejezést, hogy megjelenhetett a város azon ünnepén, a mikor a fensőbb művelődés egyik fényes csarnokát avatják fel, mert immár az egész világban általánossá lett az a felfogás, hogy az ismeretek terjesztésére, az ízlés fejlesztésére és az eszmények cultusának ápolására irányuló törekvések hatalmas támaszra találnak a tudományos és művészeti gyűjteményekben. Ezért kell a fővárosi múzeumok mellett a vidéki múzeumok