Századok – 1909
Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - I. közl. 537
544 l'ÓK ANTAL. Hettyci Miklós fiai, Tamás és László testvérek szintén panaszt emeltek, persze csak 1386-ban, midőn László herczeg hatalmától már nem tarthattak, hogy a herczeg 1369-ben, mikoron Gímes várát birta, Hettyét, az ő birtokukat, melyről Béla királytól privilegiális levelet fölmutathatnak, elfoglalta és Gímes várához csatolta. Mária királyné e panasz következtében megbízta Bars vármegye hatóságát, fürkészsze ki : alapos-e a panasz, és vájjon a két fölpörös, Tamás és László ama Márton örökösei, kiknek Béla király Hettyét ajándékozta ?! Ügy látszik, Szent-Jakabot, vámszedő falut Ö-Buda és Buda közt, mely 240—250 aranyforintot jövedelmezett a magyar királynéknak, idősb Erzsébet királyné szintén átengedte László berezegnek, ki azt az ó-budai Klára-kolostorba lépett leányának adta- 1369-ben. Jóllehet idősb Erzsébet királyné 1367-ben deczember 10-én és 1369-ben márczius 16-án önmaga rendelkezett a szent-jakabi vám jövedelméről ugyancsak egy klarissza, Kinga, az Opuli László herczeg nővére részére,3 hogy Szent-Jakab egy darabig László herczeg birtoka volt, és nemsokára azután, hogy hazánkban megtelepedett, kitetszik abból is, mert Szent-Jakab tőszomszédságában új falut, Szent-Andrásfalvát megtelepítette.4 Ezek után nem szenved kétséget, hogy Nagy Lajos király 20-án.) Minek következtében Prednán, 1369 július 6-án meghagyta Nagy Lajos király Nelepicsfia Jánosnak, Bars vármegye főispánjának, hogy július 18-án elnöklete mellett közgyűlést tartson, melyen a szolgabírák és egyéb, bármily állású emberek az igazság mellett tanúskodjanak. A garamszentbenedeki convent jelenté azután 1369. július 19-én, hogy Barsban, a mondott napon megtartották a közgyűlést ; a szolgabírák és szomszédos nemesek hajlandók is voltak megmondani az igazságot a Kis- és Nagy-Ugrócz közt fekvő vitás területről, de sem Iván főispán, sem László herczeg, a király sógora és nádora meg nem jelent, holott Barakcsai István estig várta őket. E távolmaradás oka az lehetett, hogy László herczeg aggályosnak találta a barsmegyeiek tanúskodását. Nagy Lajos király tehát a nyitrai és trencséni nemesek kihallgatását rendelte el, kiket Nagymihályi Jakab, a királyné udvari apródja hallgasson meg. Az első napon Barakcsai István is, a herczeg is 5—5 tagból álló bizottságot nevezett ki, mely a nádort egyezkedésre hívta föl. De minthogy a nádor egyezkedni nem akart, Barakcsai két nemessel a hely színére ment, (hogy esküdjék a föld fölött.) A herczeg azonban nem jött cl a szándékolt eskütételhez, papja az eskütételtől el is tiltotta az ellenfélt, mire ez lovára ült és eltávozott. A bizottsági tagok közül kilenczen, a tizedik szintén eltávozván, azt állították, hogy a szóban forgó vitás terület se Kis-Ugróczhoz, se Nagy-Ugróczhoz nem tartozik, minthogy azt még Aba gróf (a hajdani birtokos, Csák Máté híve) elkülönítette és mindkét Ugrócz használta. 1 Fejér, CD. XI, 278. ded. Buda, 1386. febr. 10. 3 Fejér, CD. IX/IV, 210. 3 Orsz. Itár dtp/, oszt. 5631., 5798. 4 Fejér, CD. IX/IV, 99. ded. szeptember 15.
