Századok – 1908

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben (Lukinich Imre) - 467

468 TÁRCZA. merült fel a hívek között, hogy az algymnasiumot az esperesség területén helűl oly egyházba helyezzék át, hol nemzeti hivatásának hasznosabb szolgálatot tehet. így kerül az algymnasium Bonyhádra, hol a tanítás az 1870/71-iki tanévben megkezdődött. Szerzők a tantervek ismertetésére és az intézet belső, sokszor küzdelemmel teli életének rajzolására nagy gondot fordítanak ; derék munkájuk értékes adalék hazai oktatásügyünk történetéhez. Bakó István : A beszterczebányai alumneum ötvenéves története, 1856—1906. (Beszterczebányai kir. kath. főgymn. Ért. 1—63. 11.) — A szegénysorsú tanulók felsegítésére vonatkozólag Beszterczebánya múltjában több érdekes adatot találunk. így az 1520—50 közötti években a Fugger család tisztviselői a Fugger-házban évenként több tanulót láttak el élelemmel s más szükségesekkel. 1531-ben Czibold Ágnes végrendeletileg nagyobb összeget hagy oly czélra, hogy abból szegény tanulók számára lábbelit szerezzenek be. A városi tanácsnak 1550-ből való esküvői szabályzata megtiltja a zenészeknek és a felszolgáló személyzetnek, hogy lakodalmak alkalmával a vendégektől pénzt kéregessenek, mivel a kéregetés ilyenkor csakis szegény sorsú tanulóknak van megengedve. 1648-tól fogva, mióta t. i. a jezsuiták itt megtelepültek, a szegény kath. tanulókról ők gondoskodtak ; a rendházban pl. 1701-ben 12 tanulót élelmeztek, több tanulónak pedig a tehetősebb városi családoknál szereztek helyet. A szegény tanulók segélyezésére irányult II. Józsefnek 1784-iki rendelete, melyben megszüntette a nemesi convictusokat, elrendelte a tandíjfizetést s az így begyült összeg egy részét ösztöndíjak alapítására fordította ; hogy azonban ez csekélység volt a segélyre szorulók nagy számát tekintve, — mutatják a gymnasiumi levéltárban őrzött könyörgő levelek, melyek nem egy ízben meghatóan ecsetelik a nyomorgó diákság helyzetét. A gymnasiumot, mint ismeretes, az 1849/50-iki tanévben tót [nyelvű tanintézetté alakították át. A szegénysorsú tót diákoknak a tanulás lehetőségét megadni, — már ekkor foglalkoztatta a hirhedt Moyzes István püspököt s a csehmorva tanári kart. 1854 január 1-től fogva perselyekben gyűjtöttek, s az így befolyt összegből segélyezték a tanulókat. 1856-ban Gottschar János tanár felveti egy tápintézet felállításának eszméjét, mely közhelyesléssel találkozván, annak létesítésére a helytartótanács is engedélyt adott. Az engedély alapján 1857 januárius 31-én megtartották az alakuló közgyűlést, felolvasták a jóváhagyott alapszabályokat s egyúttal 3 évre megválasztották a tisztikart. így alakult meg az alumneum, melynek kezdetben nemzetiségi háttere is volt ; mint Tvrdy György nyitrai kanonok mondta, olyan ifjakat kell pártfogolni, kik utolsó lehelletökig hű tótok maradnak. Az alkotmányos korszak óta azonban az alumneum is a magyarság egyik