Századok – 1908

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Ernyey József) - Školski Vjesnik 91

-92 TÁRCZA. (19—24. 11.) Kresimir fiát Miroszlávot 864 körííl megölte Pribina, de ezt csakhamar elűzte Domogoj. Ez is lázadó volt. Harczolt 866-ban Velenczével, de békét és szövetséget kötöttek az Antiváriban megtelepedett szaraczénok ellen. Domogoj 876-ban meghalt ; fiait elűzte a legitim uralkodó családból származott Szedeszláv 878-ban. Az értekező a horvát történelem e homályos szakaszát források alapján igyekszik megvilágítani. — 2. Horvát Rudolf : Nagy törökhódítások Horvátországban 1576—1578-ban. (27—30. 11.) Horvátország határa Bosznia felé 1576-ban az Una volt, melyet 50 kisebb vár védett. Ferhát Szokolovics boszniai pasa e várak nagyobb részét elfoglalta, és az Una, Glina és Korana között elfoglalt területből az unai szandsákot alakította 1578-ban, melynek bégje 1592-ig Osztrosácban, azontúl Bihácsban székelt. Az író e török beütések részletes leírását adja Lopasic munkái és oklevélközlései alapján. — 3. Laszowski Emil : Vitezovics két eddig ismeretlen könyve. (31—34. 11.) Vitezovics történetíró Hrvatski Zoroast czímen 1697-ben és 1698-ban is kiadott egy naptárt ; az előbbinek végén a horvát királyok névsorát közli, de teljesen kritikátlanúl ; szerinte Zvonimir a sorban a tizedik. — 4. Herceg : Novi visszafoglalása a töröktől 1687-ben. (38—39. 11.) A vár 1539-ben került török kézre ; az értekező leírja a visszafoglalást, melyet egy egykorú nagyértékű rézmetszet szemléltet a zágrábi országos levéltárban. — 5. Belgrád és Zimony 1789-ben. Mancini kapitány színes rézmetszete a mondott évből. Eredetije a zágrábi orsz. levéltárban. A felvétel a Hunyadi-hegyről történt. — 6. Klaic Vjekoslav : Budimir horvát király és Iván királyfi. (76—78. és 211— 214. 11.) Budimir 641—681-ig uralkodott a horvátokon s megkeresztelkedvén népével együtt, a keresztségben a Szvetopelek nevet vette fel. ö rendezte népének egyházi és állami viszonyait. Iván királyfi Gosztumil király fia és Branimir unokája, ki 900 körűi Csehországban mint remete élt és halt meg. Moszkvában a rumjancevi muzeumban van egy XVII-ik századbeli cyrill-betüs kis-orosz kézirat, mely legendáját tartalmazza. A latin legendák magyar királyfinak és Szent István rokonának mondják (natione Ungarus). Ezek szerint tíz évig Magyarországon élt a pusztában, mint remete ; rokonai keresték, mire Csehországba vándorolt, hol Prágától délnyugatra a Lodenica folyó mellett egy barlangban élt. Borivoj fejedelem temettette el és a barlang helyén templomot épített, mely már 1030-ban fennállott és ma is megvan. Palacky csehnek. Racki horvátnak tartja. Hogy Gosztumil és Erzsébet fia lett volna, ez későbbi nézet, melyet a Bollandistákkal szemben semmi sem támogat. A legenda igen részletesen mondja el csodás élettörténetét. — 7. Basic Péter : A horvát krónika és a diokleai pap krónikája. (314—316. és 346—348. 11.) A diokleai pap krónikája a XII. századból való. Az úgynevezett horvát krónikát a XV. században Dmine Papalics