Századok – 1907

Tárcza - Szláv történeti szemle (Margalits Ede; Zs. Gy. és Ernyey József) - Prosvjeta 769

TÁRCZA, 769 SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1904. — GLASNIK ZEMALJSKOG MDZEJA И BOSNI I HERCEGOVINI. Szerk. Hörmann Konstantin. XVI. évf. Sarajevo, 1904. — 1. M. F. Két egykorú jelentés Boszniáról a XVII. sz. első feléből. (251—266. és 449—456. 11.) A török uralom Bosznia elfoglalása után azon volt, hogy a katholikusok vagy az iszlamra térjenek, vagy a görög keleti vallásra, melynek feje Konstantinápolyban székelt ; kath. püspököt nem tűrt, de a franciskánusoknak megengedte a működést. Titokban mégis voltak püspökök Boszniában, kiket a magyar király nevezett ki és a pápa megerősített. Ezek rendszerint egyszerű franciskánusok voltak, kik gyakran beutazták a tartományt és jelentéseiket Rómába küldötték. Igen érdekesek Maravics Marián jelentései, különösen az 1655 évből való, melyben Bosznia történetét, földrajzát, statisztikáját stb. adja elő. Kiegészítik ezt Matkovics Simon, Kasics Bertalan és Szini István Boszniába küldött missionariusok jelentései 1612 és 1618-ból. Kasics munkája értékes útleírás Boszniában, Hercegovinában, a Szerémségben és Szlavóniában tett utazásairól s főleg néprajzi tekintetben egészíti ki Maravics jelentését. — 2. Jelavic Vjekoslav : A travniki franczia consul jelentései 1807—1814-ből. (266—283. és 457—484. 11.) Boszniának, Szerbiának és Dalmácziának egykorú történetére nézve fontosak. — 3. U. a. Francziaország és Baguza viszonya 1756—1776 között. (513—553. 11.) A raguzai consulok jelentései, franczia levéltárakból. — PROSVJETA. Szerk. Laszowski Emil. XII. évf. Zágráb, 1904. — 1. Gruber Dane: Horvátország Trpimir és Kresimir alatt. (651 — 654. 684—686. és 715—719 11.) A horvátok beköltözését mai lakóhelyökre az V—VI. századra teszi s ezzel szakít az eddigi felfogással, mely szerint II. Heraclius hívta be őket az avarok ellen 640 körűi. Konstantin császár szerint Dalmácziában, Pannóniában és Illyricumban telepedtek le. Ezeket Racki így határozza meg : Dalmáczia a Bojana, Drina és az Adria tenger közt. Pannónia vagy Szávia a Száva-Dráva köze. Illyria a mai Bosznia és Szerbia északi része Belgrádig. A dalmácziai horvátok az avar igát 640 körül rázták le. Szávia még két századon át az avarok hatalma alatt maradt ; a VIII. sz. végével frank uralom alá került, mely alól 818—822-ben Ljudevit kenéz akarta megszabadítani, de eredménytelenül; 829-ben bolgár főhatóság alá jutott, rövid idő múlva pedig Tomislav a két Horvátországot egyesíté. Az értekező főkép Einhard annaleseire támaszkodik. Trpimir uralkodását ennek a Trau melletti