Századok – 1907

Értekezések - HÖRK JÓZSEF: Muzsaji Vitnyédy István - III. bef. közl. 502

MUZSAJI VITNYÉDY ISTVÁN. 515 általa lelkesített dunáninneniekhez csatlakozzanak.1

) S mivel az ügyhöz a tiszavidéki reformátusok is szívvel-lélekkel csatlakoztak és most már az »interessatusok« mindenfelé sürgették a fegyverkezést, annál is inkább, mert tavaszra várták a törököt, a kitől segedelmet reméltek, — a megyék csakugyan fegyverkeztek, tizedeseket, hadnagyokat választottak és pénzt gyűjtöttek. Hogy pedig a készülődés mennél jobban mehessen, a szervezkedés megtörténhessék : a tizenhárom vármegye 1670 jan. 24-re gyűlést hirdetett Kassára. Б közben Rákóczy is fegyverkezett, bár a szövetségesektől függetlenül, mert azok nem szerették őt ; — de fegyverkezett, mert apósa, Zrínyi Péter izente neki, hogy tartsa magát készen, Bukováczkyr nemsokára megjön. Az udvar aggodalommal nézte a török mozgalmait, de még nagyobb aggodalommal a magyarok készülődését, mert attól tartott, hogy behódolnak a töröknek s azután a szultán segítségére támaszkodva lépnek fel az udvar ellen, — s ezért a kassai gyűlést betiltotta. — De a gyűlés a tilalom ellenére is összeült (jan. 25-én) és a királyhoz emlékiratot intézett. Egyúttal követeket küldött Breznóbánvára s a dunáninnenieket 1670 márcz. 17-re Lőcsére, közös gyűlésre hívta meg. A fődologban, a katonai szervezkedésben is végzett a kassai gyűlés. Megválasztotta a vezéreket, meghatározta, melyT megye mennyi és milyen, lovas vagy gyalog katonát állít, s a három csapatra osztott sereg hol gyülekezik. Időközben összeült jan. 28-án a breznóbányai gyűlés is, és mivel a dunáninneniek körmöczi levelökre a felség válaszát még nem kapták meg : elhatározták, hogy annak meghallgatása végett febr. 24-én újra gyűlést tartanak Beszterczebányán, a felvidékiek meghívására pedig elmennek a közös gyűlésre Lőcsére márcz. 17-én. A megyék ezen merész és nyilt fellépése nagy gondot adott az udvarnak, mely végre is abban állapodott meg, hogy a dunáninneni és a felvidéki vármegyéknek márcz. 16-ra Beszterczebányára a király által külön gyűlést hirdettet, melyre a király 1670 febr. 5-én biztosúl Zrínyit is kiküldte, a lőcsei gyűlést pedig betiltotta. A megyék ezen közös egyetértésének az akkor még túlnyomóan evangelikus dunáninneni és felvidéki megyékben, legnagyobb és legbefolyásosabb előkészítője Vitnyédy István volt. »A papok szóval, mi pedig tettel és karddal mozdítsuk elő az ügyet, és Isten meg fog segíteni« — írta Vitnyédy Keczer Ambrusnak, 1669 decz. 30-án. Pauler id. m. I. 298. 1. 33*