Századok – 1907

Történeti irodalom - Schuster Georg: Jahresberichte der Geschichtswissenschaft XXVII. Jahrg. Ism. Mangold Lajos 354

TÖRTÉNETI IRODALOM. 363 1861 jun.) Schleinitz porosz miniszterrel folytatott levelezése. Azt írja pl. hogy Szentpétervárott öregje, apraja, polgár és katona egyformán lelkesedik Garibaldiért és az olasz egységért, még pedig azért, mert Ausztriát gyűlölik. Másutt azt írja, hogy az előkelő orosz társaság, hazafias hajlamainak engedve, de tüntetésből is, nemzeti öltözetet visel, mint akár Magyarországon. — Moltke művét az 1859-iki olasz háborúról Caemmerer dolgozta át (II. 118.), a ki Gyulai főparancsnok hosszú bűnlajstromát valamivel megrövidítette. — Az 1866 évi hadjáratról szóló munkák közül a Schirmer-léle monographia érdekel bennünket, melynek szerzője a háborúnak Pozsony kapuja előtt lezajlott utolsó jelenetét széles alapon tárgyalta. (II. 115.) Azt hiszi hogy a blumenaui csata — ha befejezést nyert volna — az osztrákok diadalával végződött volna. Ám legyen, de igazán nem hiszem, hogy azon pozsonyiak sorából, kik 1866-ban figyelmes szemtanúi voltak az ütközetnek és a poroszok előnyomulásának a Zergehegyen, akadna ember, a ki a szerzővel egyetértene. (Magamat sem véve ki.) — A határszéli tengerszem (az u. n. Halastó) körűi felmerült vitáról Baker tájékoztatta lengyel honfitársait. (II. 93.) — Eisenmann Louis műve felől, melyet a dualizmusról és a 67-iki kiegyezésről írt, havi folyóirataink és hírlapjaink eléggé tájékoztatták olvasó közönségünket.1) A franczia szerzőben már az is megbecsülendő, hogy mielőtt munkájához fogott, magyarul is megtanult. — Schiemann berlini egyetemi tanár arra utalt, hogy Bosznia megszállásának tervét a nagyhatalmak már jóval a berlini congressus megnyitása előtt ismerték és hagyták volt helyben. Nem pattant az ki oly váratlanúl Andrássy vagy Bismarck koponyájából, mint széltiben beszélik. Schiemann tanuja Tatiscsev orosz diplomata. (II. 116.) — Végezetül felemlítem, hogy a bécsi »régi császári fegyvertár« (Zeughaus) kincseiről (ezek közt szép számmal magyarországi származású fegyverekről) Erben és John tollából irodalmi jegyzetekkel ellátott kalauz jelent meg.2) MANGOLD LAJOS. !) Olv. Századok, 1905. 504, és 881. 1. — Budapesti Szemle, 1905. juniusi szám. — A külföldiek közül : Hist. Zeitschrift, 96. 289.1. — Deutsche Literatur-Zeitung, 1905. 27. sz. 2) Katalog des к. u. к. Heeresmuseums. Negyedik javított kiadás.