Századok – 1907

Történeti irodalom - Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Ism. Erdélyi László 161

168 TÖRTÉNETI IRODALOM. a XVI. században Krompach 1501 (Szepes), Modor, Vágbesztercze és Borbánd (Alsó-Fejér) 1506, Kainoncz (Szerem) és Békés-Gyula 1508 körűi, Pápa 1508, Pásztó 1509, Nagyszombat és a brassói Botfalu, Feketehalom, Höltövény, Keresztényfalu, Rozsnyó, Szászhermány, Szászmagyaros, Vidombák és Volkány, meg a szebeni Bendorf 1510, Szepes 1513 előtt, Gicze 1513 (Baranya), Monoszló (Kőrös), Szántó (Abauj), Tarcza (Sáros), továbbá a nagykiiküllei Baráthely, Baromlak, Buzd, Eezel, Egerbegy, Kiskapus, Sálya, a kis-küküllei Erzsébetváros, Bázna, Bogács, Kőrös, Völcz 1516, Szikszó 1517 (Abauj), Homrogd 1519 (u. o.), Sárospatak 1521, Szászváros és Szeged egyszerre öt iskolával 1522, Kisbári (Zemplén), Somodi (Abauj) 1524, Tarnócz (Liptó) és Sáros 1526 előtt, Berethalom 1526 (N.-Kiiküllő), Szentimre (A.-Fejér) és Tihany (Abauj) 1529, Sóvár (Sáros) és Kovászi (Arad) 1532, Ujsziget 1535 (Vas, protestáns?), Nemsova (Trencsén) és Meczenzéf (Abauj) 1536, Tálya (Zemplén) és Feketepatak (Bereg) 1539, Göncz és Siklós 1543 előtt, Farkasfalva és Horán (Szepes) 1551 előtt, Liptó-Szentmiklós 1562 előtt, Hibbe legalább huszonnégy évvel 1563 előtt. —- Protestáns iskolák kezdete : Pápán és Eperjesen 1531, Kassán 1533, Késmárkon 1536, Beszterczebányán 1537, Selmeczbányán 1538, Bártfán és Sárospatakon 1539, Lőcsén 1542, Brassóban 1544, Nagyszebenben 154Г:. Az egész Árpád-korból csupán az utolsó században találunk két iskolás helyet, a XIV-ik században tizennyolcz, a XV-ik században ötvenhat, a XVI. század négy első tizedében hatvanegy iskolás helyet. Ez a lassú, majd rohamos szaporodás egészen természetesnek látszik és mégsem reális, mert virágzó városok iskoláiról a legelső adatok nagyon késeiek és hiányosak. Föntebb dőlt betűkkel szedettük azon városok nevét, a melyeknek iskolájáról két-három adaton túl is vannak följegyzések. Ilyen város bizony nagyon kevés van, mindössze tizenkilencz ; csoportosítva : Zágráb, Sopron, Pozsony, Nagyszombat és Trencsén ; Selmecz-, Körmöcz-, Beszterczebánya és Zólyom ; Lőcse, Késmárk, Igló, Kisszeben, Bártfa, Eperjes és Kassa ; Besztercze, Nagyszeben és Brassó. Ezek mind a legjobban megőrzött levéltárak helyei, a hol egyébként is legtöbb régiséget találunk. Ellenben az országnak egykor virágzott székes és gazdag kereskedő városai, a hol korán kellett városi iskolázásnak lenni, erre vonatkozó adatokban nagyon szegények, mint Pest, Buda, Székesfejérvár, Győr, Veszprém, Pécs (Esztergom teljesen hiányzik), Szeged, Eger (Miskolcznak, Szatmárnak nyoma sincs), a kincses Kolozsvár stb. E hiányokban végkép megnyugodnunk nem lehet, a kuta-