Századok – 1906

Történeti irodalom - A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. Ism. Wertner Mór 930

936 TÖRTÉNETI IRODALOM. korból pl. feljegyezhetjük, hogy az Ákos nb. Erne bánnak közvetlen utóda a Nyitra megyei főispánságban egy közelebbről ismeretlen Dénes ; az Anjou-kori adatokból pedig azt, hogy a Pécz nb. Orros Miklós (az 1294-ben Adorjánvár alatt elesett Aladár fia) Hont Vármegye alispánja volt. A királyok itinerariuma, mely az országos eseményekre elég gyakran felvilágosító fényt vet, kötetünk adataiból számos pótlást nyer. Pl. Nagy Lajos király: 1349 máj. 25. Pozsony; 1365 jan. 30. Koppánmonostora (Komárom megyében). — Zsigmond mint Magyarország ura és kapitánya : 1387 febr. 10. Gomnech (Horvátországban) ; mint király : 1387 szept. 24. Diósgyőr ; 1388. márcz. 6. Tapolcz ; 1388 ápr. 8. Gesztes ; 1396 máj. 21. Pozsony; 1410 nov. 23. Szoncl ; 1421 okt. 8. Trencsén ; 1435 jun. 6. Nagyszombat. — II. Ulászló király : 1510. szept. 10. Nyitra stb. Az Apponyi-Oklevéltár eddig kiemelt gazdagsága mind elenyészik a mellett, a mit a benne található topographiai adatok halmaza nyújt a kutatónak. A kötet e tekintetben valóságos kincsestár. Adatai első sorban természetesen a felvidéket, nevezetesen Nyitra, Pozsony és Bars megyéket érdeklik, de kiterjeszkednek többé-kevésbbé más nyugati megyékre, sőt Bodrog vármegyére és Horvátországra is. Egyik fő érdemök, hogy Kálmán királynak a zobori convent számára 1113-ban kiállított megerősítő levelére és a turóczi apátságnak állítólag 1252-ben kelt alapítólevelére megvilágító fényt vetnek. Azok a változatok, melyekben a földrajzi nevek időrőlidőre felmerülnek, gyakran oly sokatmondók, hogy egyik-másik helység kezdetét és korábbi történetét valósággal felderítik. A pozsonyi káptalan pl. 1330-ban a Pozsony megyében fekvő Maholány (Mocholan) nevű birtok határairól levelet állít ki, melyből kiviláglik, hogy a nevezett birtok keletről Boleráz (Bagyarad) földdel a Pirna patak mentén, később pedig Chrom,pah nevű birtokkal határos. Ebből tudhatjuk, hogy Chrompah nem egyéb, mint a Pozsony megye nagyszombati járásában most is létező, ma tótoktól lakott Alsó-Korompa. A Chrom-pah ( = bach, patak) összetétel kétségtelenül német eredetre mutat, a mai magyaros névalakkal bíró Korompa (Krombach, Krompach, Chrompah) tehát német helység lehetett. Nem végezhetjük ismertetésünket a nélkül, hogy egyetmást a kötethez csatolt név- és tárgymutatóról is ne mondjunk. A kik évekkel ezelőtt oklevéltárainkat index nélkül bocsátották közre, nem is sejtették talán, hogy a kutatókkal szemben mily mulasztás terheli őket. Ezen oklevéltárak gyöngyei részben még most is ott rejtőznek az illető gyűjteményben, mint a tenger mélyén, és sokszor csak a puszta véletlennek köszönhető, ha