Századok – 1906

Történeti irodalom - Jurkovich Emil: Beszterczebánya multjából. Ism. Keller Imre 851

8-1:4 TÖRTÉNETI IRODALOM. menekült vezetői, főleg Balcescu Miklós, a kibékítés mellett voltak ugyan s fáradozásaik folytán a tárgyalások újra megindultak Janku és a magyar kormány között, de a magyar fegyverek szerencséje az orosz interventió következtében leáldozóban volt, s a világosi, dévai és zsibói fegyverletételek után az ellenállás megszűnt. Alsófehér megye magyar lakosságának vesztesége — a szerző kimutatása szerint — 5204 ember, a magyarságnak közel 20 százaléka volt; az oláhok szintén mintegy 5000, a szászok kétszáznál nem több embert vesztettek. Óriási volt az anyagi kár is. Különböző kimutatások alapján a szenvedett károk fő-összegét 9.104,000 pengő forintra lehet tenni. A szerző könyve utolsó fejezetét a magyar szabadságharczban részt vett Alsófehér-megyei honvédségnek szenteli. A megyéből körülbelül 1600—1800 ember szolgált a rendes hadsereg soraiban ; a tisztikarban is sokan voltak Alsófehérmegyeiek, kiknek rövid életrajzi adatait is összegyűjtötte a lelkiismeretes szerző. Szilágyi Farkasnak kritikával és nagy utánjárással megírt művét az események tárgyilagos előadása jellemzi; a mit annál nagyobb érdeméül kell elismernünk, mert maga is szemtanuja volt a történteknek. Műve mindig számot fog tenni a magyar szabadságharcz történetének irodalmában. Nem tudjuk, hogy a nagyra tervezett monopraphia még hátralevő részeinek dolga miben áll ; de reméljük, hogy a már kissé hosszan tartó várakozás után a többi részek is nemsokára napvilágot látnak s gyorsan követni fogják egymást. —CH —E. Beszterczebánya múltjából. Irta Jurkowich Emil. Beszterczebánya, 1906. Hungária kny. 8-r. 114 1. Jurkovich Emil körülbelül tíz esztendeje dolgozik Beszterczebánya város történetén. E tíz esztendő alatt lankadatlan szorgalommal gyűjtött össze minden adatot, a mi a város életére vonatkozik, hogy annál tökéletesebb képét rajzolhassa meg a mindig nagy és jelentős szerepet játszott felvidéki városnak. A gyűjtés alkalmával azonban gyakran olyan adatra is bukkant, a mit speciális értékénél fogva készülő nagy művében fel nem használhatott, attól tartván, nehogy műve terjengőssé váljék. Ez adatok mindazáltal az ismeretlenség homályában nem maradhattak, mert meg nem ismerésök határozott kár és veszteség lett volna nemcsak a város múltja iránt érdeklődő olvasó közönségre nézve, hanem a hazai általános történetírás szempontjából