Századok – 1905

Tárcza - Wertner Mór: Szerém-vár 778

ТАК С ZA. SZERÉM-VÁB, Azt az állítást, hogy Szerém vármegyében az Árpádok korában — mert később egyáltalában nem találjuk nyomát — egy Szerém-vár nevű erősség vagy város létezett, mindeddig csak egyetlenegy okirati adattal tudták támogatni. Hivatkoznak t. i. Wenzel egyik közleményére,1) melynek értelmében a Győr-nembeli Óvári Konrád a pécsi püspököt és érdektársait 1293 szept. 14-én bizonyos peres ügyben kielégítette. Ezen érdektársakat az okirat »jobagiones castri Syrmiensis de Gormoch« néven nevezi. De e látszólag czáfolhatatlan adat még sem állja meg helyét, mert az illető oklevél helytelenül van közzétéve. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy Balog comes, ki itt mint a pécsi püspök (Pál) affinis-e szerepel, aligha rokona a püspöknek, hanem officialis-a ; a mi pedig Ders frnter Ders személyét illeti, biztosan mondhatjuk, hogy ezen Győr-nembeli Derzs nem frater-e, hanem fia Derzsnek ; a Syrmiensis név is ferdítés ; végűi Gormoch nem más, mint valamely Gyarmat nevű helység, és ennek révén kimutathatjuk a helyes tényállást. a) IV. László király tanúsítja 1284 aug. 30-án, hogy a somogyi konvent a Pécz nb. Gergely bán és a konvent kiküldött embere által a Győr nb. Konrádnak másoktól elfoglalt Gyarmat (Gormoth) nevű két faluját meghatároltatta és őt annak birtokába visszaiktatta.2) b) A pécsi káptalan tanúsítja 1296 febr. 14-én, hogy a Győr nb. Konrád »quandam terram suam, seu quandam possessionem suam Yormot vocatam in comitatu Symigiensi existentem« a Győr nb. Derzs-fia Derzsnek eladván, az erre vonatkozó okiratokat neki átadta. Ezek sorrend szerint a következők : ') Árpádkori Uj Okmt. XII. 549. 2) Hazai Okmt. VI. 357.