Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - II. közl. 837

840 THALLÓCZY LAJOS. riának is székhelye vala, hozzáilleszkedett a dalmát úthálózathoz, mely délkelet felé a mai Novi-Bazar irányában a mitrovicz-saloniki útvonal felé folytatódott s a part mentében Lissosig, a mai Alessióig ért. A mai Herczegovina, noha karstos színtere ugyancsak sok akadálylyal áll útban, mégsem gátolhatta a közlekedési hálózat kifejlődését. Sűrűn követik egymást a déli Herczegovinában a római telepek,l

) s nem volt telepedésre alkalmas terület Niksic (Arderva, Auduba?) tíacko (Derva) s általán a naronai couventushoz tartozó területen, melyet a rómaiak meg ne szállottak volna. E pontokon utak vezettek, valamint Narona s a mai Mostar is egybeköttetésben álltak ; a mai mostar-sarajevoi főút ugyancsak fővonalat képezvén a rómaiak idejében is. A ljubuski (Bigeste) vidék, a naronai conventushoz tartozván, sűrű úthálózattal jeleskedik Salona irányában.2) A skardonai conventus útjai egyfelől a mai dalmát szárazföldi összeköttetést közvetítették Zengg (Sennia) irányában,, másfelől pedig a mai északnyugati Boszniába vezettek s az italo-pannon érintkezést szolgálták.3) A régi Liburniának is kifejlett úthálózata volt, s a Kerka és Zermanja közti vidék, valamint a Zárával (Jader) való összeköttetés mindenfelől hozzáférhetővé tette a közlekedést. A római úthálózatnak fokozatos kiépítése az akkori kultura meggyökerezését s a római szellem térfoglalását jelzi. Az illyrség Caesartól Tiberiusig csak a római fegyver élét érezte; de mikor a legkietlenebb vidékeken is megpendült a sziklatörő vas, a törzsek előtt egy új világnak a képe tárult fel. Azok a halálmegvető, egymással viszálykodó, szokásaikban megrögzött hegyi lakosok, kiknek értelmi tehetségét kétségbenem vonhatjuk, egyet nem láttak sok százados ott létök alatt : nem látták s nem ismerték az emberi munkát. Erre tanítá meg őket a maga módja szerint a római, mikor azokat a világraszóló útbarázdákat megvonta, Laibachtól (Aemona) a dalmát part mentén le Skutariig (Skodra), innen Durazzóig (Dyrrachium) s ettől a fontos ponttól Salonikiig, megépítvén J) Truhelka és Badimsky kutatásai. "Wissenschaftliche Mitth. aus Bosnien, I. és II. köt. — Glasnik, 1893. évf. a) Főállomásai : Ad Novas (Runovid), Epilentio (Posusje), Vrba (Seonica), Tilurio (Trilj). Ballif id. m. 28. 31. 8) Kninen (Varvaria) át Kljué felé. Ez az országrész még nincs teljesen kiderítve s jobbadán csak a régi irodalmi források alapján lehet róluk szó, bár a katonai felvételek alkalmával már is számos nyomra s maradványra akadtak. A cs. és kir. vezérkar leíró osztályában (Landesbeschreibungsbureau) láttuk az erre vonatkozó adatokat.