Századok – 1904
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729
A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 749 közvetlenül megelőző időkben?1 ) Annyi bizonyos, hogy Caesar idejében (59. Kr. e.) már római organisatió van a római Illyriában s 47-ben mint különálló közigazgatási terület szervezkedik. Asenatus27 — 11-ig Kr. e. proconsul által kormányoztatja provinciáját, az utóbbi évtől kezdve azonban már császári tartománynyá lesz.2) A császári Ulyricum határai 10-ben Kr. u. állapíttattak meg, mert 6-ig Kr. u. az egész pannon-illyr foglalmány együvé tartozott. Csak ezután válik el az előbb felső Illyricumnak, később már Dalmácziának nevezett provincia a Száván túli Pannóniától. A két provincia közt mindazonáltal nem a Száva alkotja a határt, hanem a Száván inneni síksággal határos bosnyák hegység szegélye. Ugyanis a mai Bosznia, Herczegovina és Szerbia nyugati része, Növi-Bazar és Montenegro nagyobb része Dalinácziával együttesen képviseli a provinciát. Északon a határ körülbelől Velika-Keadusánál kezdődik s Banjalukának tart, míg a Száva déli szegélye a két pannon tartomány (Pannónia inferior et superior) kerületébe esik.3) A déli határ változatlan. Lissosig terjedt, a Drint uraló északi Albánia határvárosáig. Keleten a Dr ina, nyugaton az Adria alkotják a határt, míg Itália felé az Arsia az elválasztó határfolyó. A provincia területe — melyről Appianus azt írja, hogy széltében öt (37'5 mérföld), hosszában harmincz nap alatt lehet megjárni — mai mérték szerint megüti a 80,000 km-'-t.4 ) A lakosság száma — ha ugyan helyes a combinatió — a még Pannóniával egyesült Dalmácziában mintegy 2.150.000 lélekre ment, egy km2 -re tehát 4'4, illetőleg 5"7 lakos jut.6 ) Ez arány arról tesz tanúságot, hogy Dalmáczia a moesiai s egyéb dunamenti vidékeknél aránylag népesebb volt ugyan, de a többi birodalmi provinciához képest ritkább lakosságú vala. A lakosság három elemet foglalt magában : az eredetileg görög, de már római réteg födte parti lakókat, kiknek hellen•) Marquardt id. m. 298. 1. 2) Suetonius, с. 47. s) A batár megállapításának érdeme Patsch Károlyt illeti. W. M. 229. 1. — A dalmát provincia általános határait 1. Orosius, 23. 24. (Migne XXXI.) . . . »ab oriente Macedoniam (habet), ab aqailone Dardaniam, a septentrione Moesiam, ab occasu Istriam, sinum Liburnicum et insulas Liburnicas, a meridie Adriaticum sinum.« A mai Bosznia északdéli határa a két Pannónia felé, alighanem Servitiumnál, Gradiskánál keresendő. A tartomány beosztásáról : Marquardt id. m. IV. 4) Beloch : Die Bevölkerung der griechisch-römischen Welt. Leipzig, 1886. 462—465. 1. 6) Ma 30 esik egy km2-re Boszniában.
