Századok – 1904
Értekezések - KISS ISTVÁN (R.): Adalékok a Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez 654
682 It. KISS ISTVÁN. 21. Károlyi is megunta Bécset,1 ) Ausztriában gyújtott sok mécset : Tűzzel próbálja ezüstit, Alig állja Bécs is füstit, Mert sűrű s keserű.2) 22. Vigasztald ürphee Trácziát,3 ) Noha lantodnak ládd sok héját, Mert azt nemcsak egér rágja, Sőt Andrási4 ) majd elvágja Bassussát s altussát. 23. Hallgatja ezt Laport Váradon, Hihető, hogy búsűl károdon, Jenő, Gyula, Arad, Szeged, Meddig futhat vitézséged, Jól értjük, most kérjük.5 ) 24. Fordulj Pozsony, Győr és Komárom, Ha nehéz az német vas járom ; Lám Kassánál szólni szebben, Nagyszombatnál sebesebben — Nem tudtok, sem futtok.8 ) 25. Liktisperg 7 ) magad Szatmárt mit veted? Mert kijöttöd majd elfelejted ; 8 ) ') Károlyi Sándor »megunván Bécset«, 1703 okt. 9-én csatlakozott. (Olv. Önéletírását és naplójegyzeteit.) s) Mint dunántúli parancsnok többször beüt Ausztriába. Eló'ször 1703 deczember-havában ; 1704 elején pedig egész a bécsi külvárosokig portáztat és égettet. V. ö. még Thaly id. m. 189.1. — Czegei Vass György naplója, 385. 1. ') Rasciát azaz a ráczokat érti. 4) Andrássy István 1704 májusi megbizására vonatkozik a ráczok ellen. Olv. Márki Sándor: Arad története, II. köt. 281. 1. 6) Hogy az elßbbi vers-szak csakugyan a ráczokra vonatkozik, azt e vers-szakkal ,való összefüggése is mutatja ; ugyanis e vers-szakban felsorolt várak környéke tömve volt ráczokkal. E vers-szak keletkezési ideje pontosan meg nem állapítható, mert a felsorolt helyeket a kuruczok igen hosszú ideig sikertelenül ostromolták. e) E vers-szak keletkezési idejét nem lehet pontosan meghatározni. Bizonyos, hogy Nagyszombat (1703. decz. 4.), illetőleg Kassa meghódolása (1704. okt. 31.) után kelt. ') Glöckelsperg cs. tábornok Babutin parancsára jött ki Erdélyből. (Thaly id. m. 33—34. 11.) Szőcs János Somlyótól Szatmárig űzi. Szatmárt 1704. decz. 25-ig védte, a mikor kapitulált. E vers-szak még a capitulatió előtt kelt. Cserei Glöckelsperget nagyra becsüli és a magyarok jóakarójának tartja. 1706 évben írja : »Megbala a jámbor, kegyes, nagy vitéz, tanult generál Klöckelsperg Kolozsváratt ; ott is temették el, ki a magyarokat igen szerette.« 8) T. i. Erdélyből való kijöttét.
