Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Szentkláray Jenő emlékbeszéde Balássy Ferenczről 478

478 TÁRCZA. kozólag az előadó azt az indítványt tette : kéressék föl az Akadémia classica-philologiai bizottsága, hogy a szóban forgó szótár (helynév-tár) szerkesztésére s a Bartaltól beküldött több ezer adatból álló anyag alapos megrostálásának módozataira nézve terjeszszen véleményes jelentést az osztály elé. — Ugyancsak Hegedűs István mutatta be dr. Bécsey Viktor pannonhalmi főapátsági könyvtárőrnek Logus humanista magyar vonatkozású versei cz. tanulmányát. Silesius Logus a XY-ik század végén Boroszlóban született, a bécsi egyetemen tanult s többízben beutazta Olaszországot, a hol baráti viszonyba lépett az olasz humanistákkal. Verseinek 1529 évi kiadásából Bécsey egy eddig ismeretlen példányt kapott a pannonhalmi könyvtárban. Ebben a kiadásban több magyar vonatkozású költemény van, mint pl. a II. Lajos király haláláról szóló, azután I. Ferdinándhoz, Zapolyai Jánoshoz, Nádasdy Tamáshoz, a két Thurzó püspökhöz, Várdai Pálhoz és másokhoz írt versek. Az előadó saját fordításában ismertetett néhányat közűlök. Megemlítjük még, hogy Logus sokáig tartózkodott a bécsi udvarnál s nevelője volt Miksa császárnak és magyar királynak, I. Ferdinánd legidősb fiának. A második osztályban április 11-én Kuncz Jenő levelező tag foglalt széket Az igazságos jog czímű nagyobb tanulmányával. Fejtegetései szerint a jog és igazság nem egymást fedező fogalmak ; a jog változhatik, de az igazság mindig egy, és ugyanaz a jogban, a mi a jogon kívül. Az értekező, megállapítván az igazság szerepét a tételes jogban, a mindennapi életből vett példák segítségével a jogszabályok különböző elemeit vette vizsgálat alá. A vizsgálat eredménye az, hogy minden jogszabályban (törvényben) három elem érvényesül: u. m. a logikai elem, a gondolkodás követelménye ; az érzelmi elem (humanitas), mely a gyöngébbek védelmében nyilatkozik ; végűi a társadalmi .elem, a közjó vagy — a mennyiben a jogalkotás az állam kezében van — az állami érdek követelménye. Az igazságos jog ezeket az elemeket nem nélkülözheti ; nem igazságos jog tehát az, a mely pl. a boszorkányüldözést, az u. n. istenitéletet vagy a kínzást megengedi. — A székfoglaló után Ballagi Aladár lev. tag felelt azokra a vádakra és bírálati megjegyzésekre, melyeket Be'gi magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár cz. munkájára vonatkozólag a Magyar Nyelvőr folyó évi márczius-havi füzetében Melich János tett közzé. Kissé szenvedélyes hangon és kíméletlen modorban szólott, de ügyesen válogatta össze s hatással adta elő mindazt, a mit bírálója ellen fordíthatott. Az április 25-én tartott összes ülés alkalmával Szentkláray Jenő olvasta fel emlékbeszédét néhai Balássy Ferencz levelező tag, nekünk is buzgó és nagyrabecsült tagtársunk felett, méltán