Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

630 MOHL ADOLF. bírta Szarvkőt. Ö csatolta az uradalom legészakibb csücskéhez a Lajta túlsó partján épült Seibersdorf (régente Seifritzdorf) nevíí várkastélyt, mely ezentúl mint az uradalom székhelye szerepel,1) s egyik-másik urasági család tényleg itt is tartózkodott állandóan. A mondott év julius-havában Grafeneck Szarvkőt eladja Doctor Veit von Fuerst nevű nagybátyjának.2) Az új földesúr Svábországot vallotta hazájának s ebben Tübingen városához fűzhették szorosabb kötelékek. Ezt onnét tudjuk, mert az ottani egyetemnek -—• mint allele előkelő származású ifjú — rektora volt.3) De úgy látszik, csak tiszteletbeli. Onnan hozta magával a doctor czímet is. Egyideig Bécsben tartózkodott, letette az alattvalói esküt s 1504-ben mint bécsi polgár és kamarai procurator vette meg a szarvkői uradalmat.4) A föltételekről az okiratok nem szólnak. Miksa császár 1506 febr. 24-én hagyja helyben a szerződést.5

) 1508-ban már zálogos ura lesz Kismartonnak is,6

) s mivel egyúttal a várkapitányi tisztet is viselte, ide tette át lakását s itt is halt meg 1515-ben. Az épen akkor épülő plebánia-templomban temették el, s máig fönmaradt művészi síremlékén ezen fölirás olvasható: »Am ersten Tag des Mercen, an. MV 15 ist gestorben der edel und streng Herr Veit fon Fuerst, Hauptman zu der Eisenstadt, Ritter und kaiserlicher Majestät Ratt, dem Gott genedig sei.« — E síremléken Fuerst kapitány térdelő alakja is látható. Veit úrnak gyermekei nem voltak, azért öcscse Ernő lépett örökébe s 1518-ban meg is kapta a császári megerősítést.7) Ernő azonban nemcsak Szarvkőt és a kismartoni kapitányságot örökölte bátyjától, hanem egy csomó pört is a Zinzendorfok és Grafeneck Ulrik ellen, kik Kismarton és Szarvkő miatt pörösködtek vele.8) Csak Ferdinánd 1524-iki megerősítő levelével ér ez a pör szerencsés véget,9

) már t. i. a Fuerstekre nézve, kik immár zavartalanúl sütkérezhettek a királyi kegyben s a két szép uradalomnak élvezetében. Ernőt az uraságban fiai követik. Még pedig 1550 — 1553-ig Móricz, ennek halála után 1553—1561-ig Hans-Bécsi közös p. ü. levéltál-: Lit. H. fasc. 12. 7—13. 2) U. o. s) Bentlinger Geschichtsblätter, 1895. VI. nr. 2. ') Bécsi közös p. ü. levéltár: Lit. H. fasc. 12. 7—13. 11. s) TJ. O. 13. 1. U. o. Lit. E. ') Kelt Hornban, szept. 2-án. U. o. Lit. H. fasc. 12. 31. 1. 8) U. o. Kismartont illetőleg 1. k. k. geheime Kammerregistratur. Szarvkőt illetőleg: Lit. H. fasc. 12. 35—122. 11. ») XJ. o. 123. 1.