Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Hodinka Antal: Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből. Ism. Srs. 446

441) TÖRTÉNETI IRODALOM. csak 1235. aug. 9-éu kapja Boszniát, tehát előbb nem adományozhatott ott. 2. Niuoszláv bosnyák bán adománya. De ez csak 1215-től lehetett bán. 3. Az a jószág, melyről Niuoszláv és bojárjai elismerték, hogy a bosnyák egyházé. 4. A sói, uszorai, alföldi és más zsupákbeli tized. 5. Az árutized, a bán élésének (zsolozsmájának) nevezett és más collecta, melyeket maga IV. Béla adott a püspökségnek. A székeskáptalan csak 1238. ápr. 26-a és 1239. decz. 11-e közt állíttatott föl. Látni való tehát, hogy jő negyven évig voltak már bosnyák püspökök püspöki megye nélkül. IX. Gergely pápa 1238. ápr. 26-i leveléből, melyben a kunok püspökének meghagyja, hogy Pousa dömést »terra Bosnae« püspökévé tegye s további rendelkezésig Halom földjét (terrae Hlam) is alárendelje, kitűnik, hogy »terrae Bosnae,« az egész Bosznia a püspökség Halom földje kivételével. De, ha ekkor tényleg meglett volna már itt alapítva a püspökség, — a mint láttuk eddig nem volt akkor is rendellenes alkotással volna dolgunk, mert Alciano bíboros még az 1573. aug. 23-án tartott titkos consistoriumbau is megjegyezte: »Uj dolog egy tartománynak, nem pedig egy határozott város vagy egyháznak creálni püspököt.« Ezt, ugy látszik, már Casemario is észrevette s ezért ajánl ja több püspök kinevezését. Azonban ez elmaradt és pedig azon egyszerű okból, hogy Bosznia soha sem volt katolikus. Bizonyság rá, hogy 1233 óta a dömések térítgetnek rajta, miből látszik, hogy saját p'apsága sem volt. Kómában Casemario referált 1203-ban arról, hogy van püspök; tehát azt hitték, vau hivő hozzá, vagy legalább is volt, de most eretnekek. Ezeknek az eretnekeknek püspökük is van, ki ellen Róma mint eretnek ellen ítéletet hoz. A ki tudja, hogy Boszniában IX. Gergely idején emlegetik a bogumilok djedjét, a bosnyák nemzeti egy ház presbyterét, látja, hogy innen keletkezett a félreértés. Igy irhát a pápa 1247-ben arról, hogy a bosnyák egyházmegye teljességgel eretnekké lett ; buzdítják is a püspököket, hogy térítsenek. De éppen ez a térítgetés, hogy a hívőket szinte fogni kell, az a körülmény, hogy a püspökségnek nincs papsága, hogy maga a püspökség csak papíron, ott is jogellenesen létezik, mutatja, hogy az egész püspökség csak olyan missio-féle hybrid szervezet lehetett. A püspökök nem is maradnak soká Boszniában, s ha nem a XIII. század második felében, a XIV-ben már biztosan Djakovárra, Valkómegyébe húzódtak vissza. Innen a püspökség már nevének sem felel meg. IV. Béla király ugyanis 1244-beu megerősítvén s gyarapítván a püspökök birtokait, ado-