Századok – 1898
Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200
208 ΤΗ AL Υ Κ ÁL MÁX. pár leányát. Ε Tribel Gáspár sziléziai régi nemes családból eredett és e tartományban is valának szép birtokai. I)e már atyja Gergely, talán mint bányatiszt, beköltözött Magyarországba, s II. Rudolf királytól 1587-ben magyar nemességet szerezvén magának s fiainak Gáspárnak és Bálintnak, (a finom festésű arabeszkekkel ékes nemeslevél ma is megvan), a báró Listius-családtól zálogjogon bírta Zólyom-Lipcse várát s uradalmát. Beszterczebányán is vett palotaszerű, emeletes házat, s azt urilag berendezte, kincseit is itt tartá ; utóbb, nevezetesen 1595-ben Tribel Gergely, az atya, még lengyel, indigenátust is szerzett magának s mindkét ágú utódainak III. Zsigmond királytól és a Respublicától. (E diploma is megvan.) Fiának és örökösének, a már említett Gáspárnak, fiai, a mint látszik, nem voltak, vagy elhaltak, és így mindene egyetlen leányára, Rózára, s általa a b. Orlayakra szállt. Orllé István lakodalma Tribel Rózával 1614. febr. 2-án tartatott meg nagy pompával a lipcsei várban. Testvére így ír erről: »Anno 1614. 2. Febr. Stephan us Orlé, fráter .loanins, bábuit nuptias in Arce Lipcsensi, Cottu Zempliniensi (tollhiba a másolatban, Zoli en ή helyett), cum Grosa Dna Rozalia Tribeliu, filia G rosi Dni Casparis Tribel.« Ε Tribel Róza, ha utóbb megtanult is magyarul, férjével mindig németül levelez. Végre, a két menykező után egy halálozás következett a családban, az öreg Orllé Miklós kamarás úr elhunyta. Az (). János-féle utolsó bejegyzés ezt hagyja emlékezetül: »Anno 1616. die 30. Április moritur Nicolaus Orlé in Lyptó-Jjvár, dum 74-um Annum compleret. Sepultus est 26. Maij ejusdem Anni in Oppido Hibe, in summo Teinplo, ante Altarem magnum, penes demortuos Joannem, Sigismundum et Franciscum Balassa Barones, in Cottu Lyptoviensi, cui ibidem aurenm rexillum rum Insigni svo pendens habetur.« Tehát ( hlay-czímeres, aranyos zászlót tűztenek sírboltja fölé emlékül. Megérdemlé ezt a kitüntető kegyeletet családjától, melynek második státora vala. Fiairól aránylag kevesebbet tudunk. Csak annyit, hogy István aranysarkantyús vitéz, Putnok várának 1613 óta helyettes és 1617-ben már decretális kapitánya, vitéz főhaditiszt, János pedig — ki ú. 1. a terjedelmes családi birtokokat kezelte, táblabíró Gömörben. Ο alkalmasint nőtlen életet élt, vagy legalább magtalanul halt el; a családot bátyja folytatta. Bethlen Gábor első hadjárata alkalmával, mint hű királypártiak, tetemes kárt, egyebek közt családi levéltáruknak is elvesztését, s üldöztetést szenvedtek. Ennek jutalmául azután II. Ferdinánd király