Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 435 -székhelyét Zágráb városában ütötte fel ; egy általa Knin városába összehívott országgyűlés 1353-ban a tengermellék belügyeit új jogi alapokra fektette, az egyház befolyásának nagy kedvezményével. István közigazgatása teljesen a király szellemében és ennek legnagyobb megelégedésére folyt ; de miután a berezeg már 1355-ben (vagy 1354?) meghalt, Lajos a herezegi czímet az előbbinek kiskorú fiára Jánosra ruházta, a kormányt pedig megint saját kezébe vette. Ez annyival szükségesebb volt, minthogy ez időben a boszniai dolgok is bonyolódni kezdtek, és a szerb király Dusán István, ezen tartományra áhítozott. Míg a többször említett boszniai bán Kotrománovics István életben volt, a szerbek igényei féken tartattak. minthogy ezen hatalmas és harczias főúr híven tartott hübérurához Lajos királyhoz ; de Kotrománovics épen akkor halt meg, mikor Lajos király ennek csodaszép leányát, Erzsébetet nőül vette,1

) 1353-ban; és utódja a báni méltóságban Twartlcó István már sokkal gyanúsabb magatartást követett, Boszniának függetlenné tételére és az ország koronájára törekedvén. Lajos most is követte előbbi rendszerét, miszerint t. i. a tengermelléki főurak hatalmát békés uton törje meg, azáltal, hogy őket birtok csere utján a tenger partjától eltávolítsa és az ország belsejébe utasítsa, hol kalózságot nem űzhetnek és a visszanyerendő partvárosokat többé nem zaklathatják; mert tapasztalatból tudta, hogy bajóval bíró főúr és tengeri kereskedelmet üző város egymás mellett békén el nem fér, és hogy ezen folytonos súrlódás legnagyobb akadálya a rend fenntartásának. Kivételt csak azoknál tett, kiknek bű ragaszkodása a magyar koronához kipróbált volt. mint a János-vitézeknél és a Frangepáni grófoknál ; ez utóbbiak különben is mindég rendfentartó elemnek bizonyultak volt ; ellenben a hagyományos dalmát rendbontók, a Subicb-ok, Gussich-ok, Nilipics-ek sat. rendszeresen ki lettek szorítva a tenger hozzáférhetőségétől. Különösen felemlítendő, hogy Subich (Brebiri) Pálnak Osztrovicza nevű várát az Lnna-menti Zerin vagy Zrin-nel kellett felcserélnie, melytől utódai a későbben oly híressé lett Zrínyi nevet vették fel; míg ifj. Mladén, Lajos elleni bosszúból. Dusán István szerb királynak adta át Clissa és Scardona várait, ki ezeket nyomban a velenczeieknek eladta. A szerbek ezen beavatkozása a dalmát ügyekbe ürü-9 Lajos első neje Margit, IY. Károly római császár leánya, 1349-ben meghalt; miután halálakor csak 14 éves volt, (született 1335. május 24-én) ; feltehető, hogy a házasság még nem lett végrehajtva r nem is találom nyomát, hogy Margit Magyarországba jött, vagy egyáltalán valaha Lajossal találkozott volna.