Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. SZENTKLÁRAY JENŐ: Pozsony város története. (Irta Ortvay Tivadar.) 423

424 TÖRTÉNETI IRODALOM. azonban ez a távolabbi perspectiva nemcsak tájékoztató főkép a laikus olvasóra nézve, de néhutt szükséges is azért, mert az országos események szoros oksági viszonyban álltak a pozsonyi mozgalmakkal. Fokozzák a munka érdekességét a szöveghez csa­tolt rajzok, diszítmények, térképek. Ezek közt különösen kieme­lendők a Képeskrónika színezett miuiatur-képei, a Ptolemaeus térképének és a Peutinger táblának Pozsony vidékére vonatkozó részletei, a Bryn-Hoggenberg-féle »Orbis Civit. terrarum«-ból vett fénymásolat, leginkább pedig szerzőnek a Henrik császár magyarországi hadjáratáról készített pontos térképe. A feldolgozott történelmi anyag tizenegy fejezetre van fel­osztva. Az első fejezet Pozsony vidékének, sőt az egész közép­dunai medenczének természethistoriájával foglalkozik. Szerzőnek kétségkívül sokoldalú tudásáról tanúskodik ez a leírás, de a ter­mészettudományok köréhez tartozván, Pozsony város monogra­phiájából egészen kihagyható lett volna. Ma már mélyreható alapossággal, önálló jeles szakmunkákban tárgyalják nálunk is a természettudományokat ; minél fogva felesleges és indokolatlan belemennünk egy olyan határba, mely elvégre is nem a történet­írók birodalma. Nagyon kevéssé tartozik példáúl Pozsony város politikai és sociális történetéhez : minő geologiai korszakokon ment át Magyarország földképződése ; mikép követte a sóstengert a poshadt tenger, ezt pedig az édes tenger ; vájjon a lezuhanó patakok vájó ereje, vagy dinamikai erők idézték-e elő a pannóniai tenger lefolyását ; a continensek fajmozgalmaiban mikép jelent­kezett az állati élet a Pyrenaeeken, Afghanistában vagy a Hirna­laján? Elég lett volna bevezetésül csupán a pozsonyi őskori lele­teket felsorolni és ábrázolni. Az ó-kor előadásában is terjengős kitérések vannak a keltákra, bójokra, skordiskokra és dákokra. Közelébb jár a tárgy­hoz, bár ez is túlbő, mit szerző a rómaiak koráról ír. A rómaiak megszállották ugyan Pozsony vidékét, de nem csatolták az impe­riumhoz. A pozsonyi várhegy castrummal védett nevezetes pontja volt a római limesnek, s jelző állomása a közelben fekvő Carnun­cumnak. Bizonyítják a római megszállást a pozsonyi Lőrincz­kapu-utczában kiásott emlékek ; épületmaradványok, a Leg. XV. Apolinaris bélyegét viselő téglák, sarcophagok, edények stb. Mindamellett Pozsony helyén soha sem állott egy nagy római város, melyet Pisonium-nak neveztek. A várhegyi római erődnek nevét sejteni sem lehet ; nem szólnak róla sem az itinerariumok, sem a geographiai müvek, sem a feliratos kövek. Pozsony nevét a szlávoktól származtatja Ortvay. Nézete az, hogy e név hang­ugratás és szótagátolvadás révén a Vratislavia vagy Bvedslava helynévből eredt. Valószínűbbnek látszik, hogy a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom