Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213

csongrád varmegye főispánjai. 221 A korábbi időből csak egyetlen egy csongrádi főispánnak neve fordul elő emlékeinkben, t. i. a Bajcsy Istváné. Ki volt ez a Bajcsy István ? Honnét, miféle családból származott ? Miképpen lett csongrádi főispánná ? s mint ilyen, mit tett e vármegye és a haza javára ? Mindezek olyan kérdések, melyek önkényt előtérbe tolulnak, mihelyest e névvel először Lehoczky Stemmatographiájában találkozunk. A felelet azonban igen nehéz, mert adataink nagyon hiányosak. A régi családok legalaposabb ismerője Nagy Iván ]

) csak annyit mond, hogy a szóban levő főispán az Árva, Bars és Liptó vármegyékben egykor virágzott Bajcsy családnak ivadéka. Beszél a komárommegyei és a hontmegyei ágról is ; de mind ez nem vezet bennünket azon nyomra, melyen a kérdés megfejtéséhez jutnánk. Figyelmet érdemel azonban Csánki Dezső történelmi földrajzának Csongrádvármegyére vonatkozó része, melyben a csongrádi helységek között Bajcs is előfordul. A tudós szerző azt gyanítja, hogy ez alatt a mai Bajsa falut kell érteni. Lehetséges ; de ezúttal nem az a kérdés érdekel bennünket, hanem az, hogy ezen közlemény alapján az következtethető, miszerint a Bajcsi vagy Baj si család e vidéken is birtokos volt. A. Fybaych és Naghbaych 1485-ig fordul elő, Hegyes, Szegegyház és Feketeegyház csoportjában. Némely okmányok szerint e két helység Bácsmegvében feküdt volna.2) Bármiként álljon a dolog, addig, míg biztosabb adatunk nem lesz, hajlandók vagyunk Bajcsy István főispánt egyúttal csongrádmegyei birtokosnak tekinteni, annyival is inkább, mert ő 1530-ban ugyanitt a vármegye alispánja is volt.3

) Atyja Bajcsy Márton volt, a kiről csak annyit tudunk, hogy a török ellen kérendő segély ügyében követségben járt Speyerben. Anyja Thurzó Katalin, kiváló tulajdonokkal biró hölgy, a ki döntő befolyást gyakorolt fiának neveltetésére. Bajcsy Isván főispánsága után hosszú időn át hiába keresünk évkönyveinkben csongrádi főispánt. — mivel amint láttuk — Csongrád vármegye egész 1647-ig Pest vármegyéhez volt csatolva ; Pestnek pedig nem voltak főispánjai. Mikor aztán a fentebb idézett törvényczikk által Csongrád Heves vármegyéhez csatoltatott, főispánjai is azok voltak, a kik .Hevesben viselték e tisztet, t. i. az egri püspökök. ') Magyarorsz. Családai. Csánky D., Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak .korában. 679 1. 3) Lelioczlcy, Stemmatograpliia I., 193. 1.