Századok – 1891

Értekezések - JANKÓ JÁNOS: A Gróf Benyovszky-irodalom anyagáról - I. közl. 718

ANYAGÁRÓL. 721: hogy az ő tollában a nagy hős mesealakká törpült ; nagyobb hitelt a történetnek, komolyabb jelentőséget az útnak senki sem tulajdonított s így nem csuda, ha a »Közhasznú Ismeretek Tárá«­ban és a »Nemzeti Plutarkus«-banJ) közlött rövid kivonatok után száz év kellett arra. míg a magyar irodalmi viszonyok any­nyira fejlődtek, hogy Benyovszky útleírását, történetét végre magyar nyelvre fordítani is érdemesnek és szükségesnek tar­tották. 2 ) Nem csoda az sem, ha a kalandos életirat a szépiroda­lomra is nagy hatást tett. Benyovszky a színpad számára terem­tett hős volt s a színpad sietett is azt értékesíteni. Kotzebue öt felvonásos szomorújátéka volt az első, melyet akkoriban majd minden német és lengyel színpadon előadtak.3) Párisban 1800. junius 8-án az Opera Comiqueban került szinre ; a szinpad igé­nyeihez a darabot Duval Sándor alkalmazta, zenéjét az akko­riban nagyon kedvelt Boieldieu »le compositeur élégant« szer­zette, s Benyovszky szerepét Elleviou a szinház egyik csillaga »jó művész, szép ember, kellemes énekes« játszotta.4) Benyovszky életét a költészet is felhasználta ; Szlowacki Gyula, a lengyel költő, legszebb és legnevezetesebb költeményei egyikének tette hősévé. 5 ) Nálunk Gvadányi tette azzá,6 ) Mülbach Lujza pedig regényt írt róla, mely magyarul is megjelent.7) - Kamcsatkai szabadulását Jókai is feldolgozta regényalakban.8 ) De végül az sem csoda, ha a gróf e kalandos életének leírása bizalmatlanságot ébresztett fel az olvasó közönségben; valóban meglepő a lázas tevékenység, nyugtalan, szűnni soha nem 0 Kölesi V. K. és Melczer J., Nemzeti Plutavkus. II. k. 223 — 252. 1. Pest, Trattner, 1816. 2) Gróf Benyovszky Móricz saját emlékiratai és útleírásai. Fordította Jókai Mór. 2 kötetben, Budapest, Eáth, 1888. Minthogy e fordítás nemcsak egyes részeket, hanem egész fejezeteket kihagy, az angol eredeti mellőzhe­tetlen. A fordítás hibáiról lásd : »Budapesti Szemle« 1889. márcz. számát. — Gróf Benyovszky Móricz élete és kalandjai. Az ifjúság számára írta Badó "Vilmos. Budapest, Eggenberger, 1888. Kritikátlan ifjúsági kiadás, melyből az ifjúság sok téves adatot szerezhet. 3) Kotzebue 0., Graf Benyovszky. Ein Original Trauerspiel in fünf Aufzügen. In »Deutsche Schaubühne«, Augsburg, 1792. 4) A. Jal, Dictionnaire critique de biographie et d'histoire. Paris Pion, 1872, 26 edition, p. 195 — 196. 5) La Grande Encyclopédie. Paris, Lamirault, VI. vol. p. 184. e) Gvadányi, i. h. ') Mühlbach Lujza, Benyovszky gróf. 4 kötetes regény. Fordította B —s V—z. Budapest, Eáth, 1878. '} Gróf Benyovszky Móricz életrajza. Irta Jókai Mór és ifj. Jankó János. Budapest, Báth, 1888. E munka részben regényes, részben népszerű átdolgozása, s a modern ismeretek mellett való megvilágítása a Benyovszky naplójának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom