Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: A római kath. egyház története Magyarországon. (Irta Balics L. ism.) 314

320 TÖRTÉNETI IRODALOM. 320 felöle: 1286 körűi V. István magyar király Erzsébet nevű leányar ekkor apácza, látogatóba jött nővéréhez, Katalinhoz, Dragutiu szerb ex-király feleségéhez a Szerémségbe, itt megösmerkedetfr Milutinnal, ki megszerette, és első feleségét haza küldvén, legott feleségül vette, nem törődvén azzal, hogy az apáczát fogadalma köti. Ilona szerb anyakirályné pedig, hogy az új házasság botrányát enyhítse s annak törvényesítését kieszközölje, a pápához fordult azon Ígérettel, hogy Milutin és vele Szerbia a katli. egyház kebelébe tér, és a bogomileket Boszniából kiirtja. Erzsébet azután, végzi Engel meséjét, 1296-ig neje maradt Milutinnak ; hanem ez évben elküldötte őt is s egy bolgár herczegnőt vett feleségül. Engel e meséjét okmányokkal fényesen megczáfolta Wertner A középkori délszláv uralkodók genealógiai története czímű művében, és csatlakozik Palaczkynak (Gesch. von Böhmen II/I, 355.) előadásához, mely szerint Erzsébetünk llosenberg Zavisnak volt felesége. Ezen előadást IV. László királynak 1288. junius 5-én kelt levele (Arpádk. új Okrnt. IX, 471.) is megerősíti. Szabó Károly volt az, ki Kán Lászlójában a magyar nagy közönséget legelőbb figyelmeztette Palaczky e fölfödözésére, de végét a dolognak Szabó Károly is elnézte. Mert igaz ugyan, hogy Erzsébetünk 1291. augusztus 24-én özvegygyé lett; igaznak tarthatjuk a Margit-legenda közlését is, hogy Erzsébetet Budán a Capitolium házban temették el : de nem kevésbbé igaz az is, hogy Erzsébetünk 1300 nyarán Magyarországból Nápolyba utazott nővéréhez Máriához, Sánta Károly feleségéhez ; hogy 1303-ban Sánta Károly harmincz uncia aranyat vetett ki számára évi tartásúl és 1308-ban gondoskodott adósságai fizetéséről; valamint hogy 1308-ban és 1313-ban Erzsébet még Nápolyban »in monasterio s. Petri ad Castellum de Neapoli ... sub b. Dominici confessoris regulla« tartózkodott. Halálában azonban megelőzte' nővérét, az 1323-ban elhunyt Árpádházi Mária szicíliai királynét (Anjouk, diplom. emlékek, I, 154. 171. 175. 179. 198. 245.), mi iránt bővebb okulás végett Wertner idézett művére utalunk. Az egyház helyzete, Kán László uralkodása kezdetén míg sok újat tartalmaz, szépen van kidomborítva. Bonyolultabb azon zilált idők rajza, melyek László haláláig az egyháznak és hazának egyaránt annyi bajt okoztak. — A budai 1279. évi zsinat határozatai bővebb összevetést és fölvilágosítást igényelnének. A második kötet utolsó fejezete, mely Ladomér és Gergely (ki — közbevetőleg legyen mondva — nem a Katpán nemzetség tagja) esztergomi érsek kormányzásának és III. Endre király uralkodásának adja töredékes képét, egészben helyes fölfogásáról tanúskodik ; de minthogy a részletek nincsenek kellően egybe-