Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

FRAKNÓ MÚLTJA. 309 orsz. gyűlések végzéseiben a XVI. és XVII. század folyamában gyakran fordul elő. Már 1553-ban nemcsak Kőszeg, hanem a többi várak visszaadatását is sürgetvén a rendek, 1554-ben kérik a királyt, hogy az általa birt várakat, melyekhez való jogos igényeiket, ha az ő illető alattvalói igazolni képesek volnának, ezeknek adja vissza vagy velők ez iránt egyezkedjék. Az 1556-i országgyűlési végzés pedig azt mondja, hogy a Miksa és Ulászló közti egyezség alapján a várak — köztük Fraknó — után is a királyi adót fizetni kell; az 1563-ki végzés végre újra kijelenti, hogy a Frigyes és Miksával kötött egyezmények értelmében az Austriának elzálogosított birtokok minden terhet a magyarországi többi lakosokkal egyaránt viseljenek. Az 1563. és 1567-ki országgyűlések pedig óhajtják, hogy ezen elzálogosított birtokok, köztük Fraknó a régi zálogösszeg lefizetése mellett hű magyaroknak adassanak. A történet tanúsítja, hogy 1559-ben Weisspriach János, kinek elődjét mint Fraknó urát már Hunyadi Mátyás idejében bemutatni alkalmunk volt, viselte a fraknói grófi czímet, a midőn Fraknó grófság területére nézve közigazgatási, büntető és árvaűgyekben szabályrendeletet bocsátott ki. (Lásd »Századok« 1883.) Miksa m. király pedig 1467. évben engedélyt ád arra, hogy a Fraknó és Kismarton várak birtokain termelt borokat az ország területén szabadon szállítani és eladni lehessen. Ezen korban mint itteni osztrák várkapitányok előfordulnak, s pedig 1572-ben Zinsendorf Hannibál és 1580-ban Kollonits György Seifrid. Az országgyűlés azonban meg nem szűnt az elzálogosított javak visszakapcsolását sürgetni, minek példáját látjuk az 1588. évi végzésben; de mindannyiszor, legalább Fraknó és több várra nézve, egészen eredmény nélkül. Nemsokára azután 1605-ben a Bocskay-féle mozgalom hadai, 1622. évben pedig Bethlen csapatai pusztíták Fraknó helységét. E közben a rendek az 1608-ki orsz. gyűlésen sürgették, hogy némely várak, köztük Fraknó, ingyen vagy visszaváltás utján az országnak végre visszaadassanak; ugyan ez évi és 1609-ki országgyűlésben végzéssé vált: hogy az elzálogosított várak, ezek közt Fraknó, után adó fizetendő. Az 1622. évi orsz. gyűl. végzése alapján Fraknó vára 1626-ban tényleg Magyarországhoz visszakerült; de azért már előbb 1622. február 4-én a várat a csász. kamara-tanácsos, br. Leobersdorf gr. Esterházy Miklós megbízottjának Vizkeleti Jánosnak átadta. 1635. évi orsz. gyűlés tárgyalásából is következtethetjük ugyan, hogy a visszakebelezés végre-valahára ténynyé vált; hanem azért az űgy maga még koránt sem volt végleg befejezve, mert még az 1659. évi orsz. gyűlés tanácskozása következtében igéri ő felsége, hogy a hat várat és tartozékát az ország hatósága alatt fogja