Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

308 STESSEL JÓZSELÍ. fraknói uradalmat, melyet Mátyás biztosai azután a nevezett rendtől — miután a hadi szerencse a magyaroknak kedvezve, Austria ellenében Mátyás minden oldalon tért nyert -- Siebenhirten János nagymesterrel kötött barátságos egyezség mellett 1488. febr. 13-án a várral és minden fölszereléssel együtt visszavettek ; ezen vár, úgyszintén Kismarton helyett Mátyás a rendet, mely neki a hűségesküt letette, az Austriában fekvő Trautmansdorf és Wartenstein várakkal kárpótolta. Arról, hogy ez időtájban Kanizsay László Fraknó várában valamely állásban működött volna, tudomásom nincs; de ha volna valami a dologban, úgy csak is azon Kanizsay Lászlóról lehet talán szó, ki 1489-ben Szapolyai István seregében szolgálván, Német-Ujhely magyar őrségében kapitányi rangot viselt, s esetleg Fraknón is valamely hivatásban rövid időn át szerepelhetett. Hunyadi Mátyás halála után Ulászló és Miksa közt 1491. évben létesült békekötés értelmében a többi közt Fraknó és Kabold várakat, melyek ez ideig Ulászló vagy alattvalói kezében valának, 1492. márcz. 17-ig a császárnak átadni kellett; a mi hogy tényleg végrehajtatott, azt a történet igazolja. S így Fraknó ez időtől fogva a szomszéd németek hatalma alatt állott. Azon pillstaattól, melyben Fraknó elszakítva a hontól, idegen kezekbe került, csak gyéren merülnek föl a forrásokban itt-ott róla egyes hírek. Csodálni lehet, hogy ennek a XYI. és XVII. században nagyobb szerep nem jutott, s a mi még megemlítésre méltó esemény róla följegyezve lehet, az első sorban az alsóaustriai kamara és mások levéltáraiban elrejtve lappang. Miksa választott róm. császárnak 1508-ban kelt iratából, melynek hiteles másolatát a kismartoni városi levéltár őrzi, tudjuk, hogy ez időben gr. Hardegg Henrik Fraknó grófja gyanánt szerepel, ki alatt Nagymarton mezőváros lakosait az alsó-austriai kamara azért marasztalta el, mert a kismartoniaknak borszállítmányait jogtalanúl lefoglalták. De 1529-ben a vár neve ismét fölszinre kerül, a midőn Szolimámnak Bécs alól ez év okt. havában visszainduló csapatai a várat nem sokára körűi szállták; azonban mivel annak meghódítására az idő s a visszavonuló sereg állapota miatt gondolni alig lehetett, eltakarodásuk előtt, mint mondják, a falut és annak egyházát fölgyújtották. Pekri Lajos Ferdinándnak zsarnok kapitánya 1535-ben a fraknói várkapitány fogságába jutott, a honnét ugyan hamar kiszabadult, de 1537-ben Ferdinánd király maga csukatta el őt. Ferdinánd és János királyok közt 1538. jun. 10-én létre jött békeegyezmény szerint többi között Fraknó vára iránt is függőben lévő kérdés tárgyalását a jövő országgyűlésre halasztották; de elintézéséről nincsenek adataim. Fraknó különben az