Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

306 STESSEL JÓZSELÍ. vei együtt fogadják be Fraknó várába. Egy író állítása szerint Lászlót tényleg be is fogadták. A reá következő évben Albert csak azon föltétel mellett bocsátja szabadon Erzsébet királyné foglyát Marczali Imrét, hogy ha ez a jövő karácsonyig Fraknó várában nem jelentkeznék, Ulászló mint kezes 50,000 frtot tartozzék fizetni. A csornai conventnek 1445. évi febr. 1-én kelt bizonyság­levele szerint Albert oszt. hg. Fraknói Vilmos gróftól ennek Fraknó, Kabold, és lánzséri uradalmait zálogczímen birtokába vette. De ezen zálogba vétel daczára 1446. évben — miután Vilmos gróf úgylátszik 1445. vagy 1446-ban meghalt— Hunyadi János Kabold várát Vilmos gróf magvaszakadtán Váti László fiainak, és Laki Ugrón Miklós fiainak, úgyszintén Linkóháti Benedeknek adományozta. Minthogy Vilmos grófról különben is ez időntul említés nem tétetik, azért ez okból is alig hihető, hogy az, mint némelyek vélik, 1465-ig életben lett volna. Fraknó várát 1446. évben, midőn a Frigyes ellen indult magyar hadak Fraknó, Szarvkő és Ujhely közti területen tábort ütöttek, semmi ellenséges támadás sem érte. A jövő 1447. jun. 8-án egy részről Frigyes és Albert, másrészről pedig a magyarok közt Radkersburgban kötött két évi fegyverszünet egyik pontja értel­mében Fraknó, Kabold, Lánzsér sat. várak tartozékaikkal együtt Albert hatalmában maradnak mindaddig, míg a rajtok fekvő összeg le nem rovatik. De még ez évben Albert hg. Fraknó, Kabold és Lánzsér várakat örök áron megszerezvén, III. Pál gróf haja­don árva leányainak, Margit- és Valpurgának férjhez menetelők esetére fejenkint 2000 arany forint mennyasszonyi ajándékot, vagy az említett jószágokból oly részletet, mely évi 200 frtot jövedelmez, biztosított ; miről az 1447. okt. 28-án keltörökbeval­lási bizonyságlevél, s a mennyasszonyi ajándékot biztosító okirat hasonló keltezéssel tanúskodnak. S itt elértünk Fraknó múltjának azon pontjához, melyen tul a régi Fraknói grófokkal, kik a Nagymartom-család tagjai voltak, már többé nem találkozunk. A régi spanyol faj nemes büszke­sége, hazafisága, híre, dicsősége és hatalma, mely tulajdonok a család őseit oly előnyösen jellemzék, az utolsó férfi sarjadékok IV. Pál és Vilmos grófok halála előtt, nagy részt már sirba szálltak. Német szellem és nevelés hatása alatt, a hanyatlásnak indult vagyonállapot már rég óta szűkebb körbe szorítá az utódo­kat. Nincsenek adataim róla, de nem szenved kétséget, hogy ez ős család temetkezési helyének nyomát, ott az egykorú székhelyen Nagymartonban és Fraknón még fel lehetne fedezni. Albert hg. utóbb Eyczinger Ulrikkal Fraknó várának eladása tárgyában alkuban állott, de 1451. évben azt mellőzve, Ungnad János közbevetése folytán testvérének Frigyes róm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom