Századok – 1889

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Fraknó multja 294

FRAKNÓ MÚLTJA. 305 hoz 18 helység tartozott, s azért képzelhetni, mily leverő lehetett Vilmos grófra nézve, hogy igényeit teljesen érvényesíteni nem sikerűit. De nemcsak mások ellen, hanem családja saját tagjai ellen is pereskedett Vilmos, a midőn 1437-ben III. Pál halála után ennek özvegye és gyermekei ellen örökösödési pert indított, állítván, hogy a fennálló egyezség alapján Fraknó birtokához most ő neki van jogos igénye; s csakugyan nádori Ítélet követ­keztében ezután Fraknó és Kabold várak és tartozékainak birtokába visszahelyeztetett. III. A királyok is foglalkoztak a fraknói urakkal, a mennyiben Zsigmond király 1431-ben Fraknói grófnak meghagyja, hogy a salzburgi érsek ellen fegyvert ne fogjon; utóbb pedig (1433) III. Pál és Vilmos grófokkal tudatja, hogy az uralkodó drágaság miatt a gabonakivitelt elkobzás terhe alatt megtiltja. A Fraknói grófok származásuk és régi hírüknek megfelelve, a jótékonyczélú adományozók sorában is kitűnő helyet foglaltak el; s valamint a történeti források szerint már II. Simon és Mihályról is tudomá­sunk van arról, hogy ők Pecsenyéd templomának alapját megvetet­ték, úgy azt is olvassuk, hogy III. Pál és Vilmos 1436-ban az ő megbízottjuk : Eszterházi Bálint deák közbenjárásával Márcz faluban két telket a csornai conventnek adományoztak, míg Vilmos maga ugyanez év táján a hővei majorságot az érintett monostornak ajándékozá. A Hunyadiak korában hazánk történetének egyes eseményei a Fraknói grófok viszonyait is érintették, s róluk, valamint váruk­ról is gyakran megemlékeznek irott forrásaink. Szó van arról, hogy Erzsébet királyné csecsemő fia 1440-ben, valószínűen Albert osztr. herczeggel ez ügyben folytatott tárgyalás következ­tében, egyenesen Fraknó várába lett volna viendő; de utóbb e szándék gyors valósítása úgy látszik akadályba ütközvén, a kis fiút Eyczinger Ulrik és Kottaunerné kísérete mellett egyelőre Sopronba hozták, míg időközben maga Erzsébet mellék utakon a koronával Pozsony felé tartván, Kapuvár mellett a Mihályi várban talált biztos menedéket. Egyébkint a történet tanúsítja, hogy Albert oszt. hg. már 1440. apr. 22-én kelt irata szerint Fraknó várában tartózkodván, hihető, hogy a várat már ekkor zálogban birta, a mit Erzsébet királyné, ki ez évben nemcsak a házi, de a szt. koronát is Frigyesnek zálogba adta, megerősíteni látszik 1440. jun. 30-án kelt levelével, melyben a nevezett Albertet és Fraknói III. Pál özvegyét Pottendorfer Annát föl­szólítja, hogy a Sopronban tartózkodó László királyfit kiséreté-Századok. 1889. IV. Füzet. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom