Századok – 1886
Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A magyar társadalom 1680. körül 10
Л MAGYAR TÁRSADALOM IG80 KÖRÜL. 23 volt. De a kis téren igen hatékonyan működtek s szűk falaik közt a cultur-élet annyi kincsét halmozták fel, a mennyi másutt száz mértföldnyi területen is alig akadt. Kebelökben a régi intézmények megtartották életrevalóságukat, mert folytonos reformban részesültek a városok öntörvényhozási joga alapján. A mint a megye a szervezett nemesség, úgy a város a szervezett polgári elem, melynek administrativ képessége ez időben kevésbé meddő, mint amazé. A XVIII. században a helyzet a nemesség előnyére változott, mert akkor politikai, vagyoni és társadalmi existentiájának alapjai ismét megszilárdúltak. De 1680 körül, midőn a hosszas mozgalmak a vidéket teljes anarchiába döntötték, a városok a zűrzavar hullámaiból mindenütt sziklaként emelkedtek ki. Mint a megye, úgy a város is a privilegiáltak intézménye volt. De más privilegiáltaké. Ha a nemesség privilégiumainak alapja a honvédelemben, úgy a városi polgárságé a munkában gyökerezett s a legszorosabb összefüggésben állt a középkor társadalmi és gazdasági munka-organisatiojával. A mint a lakosság katonai eleme, úgy volt szervezve annak munkás része, a mennyiben a jobbágyságon kivül állt. Voltak jobbágy-kézművesek is. De a kézmű éppen úgy, mint a kereskedelem, csak a városokban fejlődött hatalmas szervezetté, mely magához ragadta az egész városi életet. Kézműves és kereskedő a saját városát éppen úgy igazgatta, éppen úgy kardjával védte, mint a nemes ember az országot, s iparost és kereskedőt joggal lehet városi nemességnek nevezni, mely éppen úgy körülbástyázta magát kiváltságokkal a városban, mint a nemesség a megyében. E kiváltságait ő sem szívesen osztotta meg senkivel. A XVII. század egész folyamán küzdött a város a beözönlő új elemekkel, melyeket akkor sem akart magába befogadni, ha a régi lakosság nagyon megfogyatkozott. A szepesi városokban a kis és nagy házak tulajdonosai közt keserves küzdelmek folytak.J) Beszterczebányán 2 ) és másutt is a tót beköltözöttek ellen irányúit a harcz, kiktől a teljes polgárjogot, a házszerzési képességet — legalább a belvárosi részekben — még ez időben megtagadták. Ellenben a nemesség beköltözése és birtokszerzése elleni hosszas küzdelmek ekkor már a nemesek javára dőltek el. Országos törvény döntötte el, mert nem csupán a német, hanem a magyar vagy elmagyarosodott városok, mint pl. Kolozsvár 8 ) is ellenezték a nemesség beköltözését. Kevésbbé nemzetiségi, leginkább rendi ellentétek működtek itt közre. Még a magyar városok is így okoskodtak : N > A régi szent királyok, kik az országot három részre Századok, 1882. 2) Ipolyi Arnold müve. 3) Magyarországi Jogt. Emlékek I.
