Századok – 1886
Értekezések - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A magyar társadalom 1680. körül 10
A MAGYAR TÁRSADALOM 1680 KÖRŰI.. 17 birtokos nemesség depossedálása a császári politika egyik vezéreszméjévé lőn, melyet a katonaság, főleg egyes, vérszomjas tábornokok a legbrutálisabb módon igyekeztek valósítani. Nemcsak tömegesen végezték ki a legfájdalmasabb kínok közt az elfogottakat, hanem Cobb Farkas tábornok, a ki a farkas kegyetlenségével végezte bakói művét, 1677. okt. 14-én meghagyta Zemplén ; megyének, hogy a rebellisek nejét és gyermekeit tíz nap alatt kergessék el férjeik után s Lipót király 1679. jul. 19-én hasonló rendeletet intézett Drugeth Zsigmond grófhoz.E szörnyű rendszabályok folytán a kuruczok ekkor nem egészen illetéktelenül nevezhették magukat »mi egész nemzetestül szegény bujdosó magyarságának. A folyó mozgalmak elől a ,uem kurucz nemesség főleg a városokban keresett menedéket. így példáűl Beszterczebányán 1674 után számos patrícius háza ment át vidéki urak kezébe,2 ) kik a künn dúló viharok elől a városban húzódtak meg. Egyébiránt a nemesség hajlama a városi élet iránt már a század egész folyamán észlelhető. A városok, kivált a felvidékiek, sokáig erős ellentállást fejtettek ki a nemesek letelepedése s főleg házszerzési joga ellen, de végre engedniük kellett. Oly fontos helyeken, mint Pozsony, Kassa, Nagy-Szombat, Eperjes, előbb is lakott nemesség, mert e városok különféle katonai vagy más állami főhatóságok székhelyei voltak. A nemesség vitte be az említett városokba a magyar nemzetiséget, s így a nemesség beköltözése nemzetiségi szempontból a század művelődésének egyik kimagasló mozzanata. A város azután a nemesség egész életmódját, gondolkozását megváltoztatta. Kiváltságai mellett a városi nemesség inkább a tisztán polgári osztály szokásait öltötte magára s polgári foglalkozást is követett. 1670. márczius 4-én írják Győrből: »Az itt való nemesség, vitézlő s városi rend egyenesen a kereskedésből tengeti magát; igen kevés, a ki azon kívül maga jószágából s majorságából élhessen.« 3) Komáromban a »három status« 1677-ből szintén panaszkodik, hogy a törökkel való kereskedésben gátolják, pedig kivált a »seregrend« leginkább ebből táplálja magát és cselédecskéit.4 ) Egyébiránt a vidéki nemességről is gyakran említik, hogy kereskedik, vagyis nem csupán saját terményeit adja el, hanem gabonát, búzát, sertést, marhát vásárol s azzal nyerészkedik, még pedig sokszor a kincstár rovására, mert vámmentességét ezen nem maga termelte árúczikkekre is ki igyekszik terjeszteni. Másutt a nemesek 1) A levelek Zemplén megye lev. 2) Ipolyi Arnold B. Bánya 120. 8) Orsz. Lev. *) Orsz. Lev. SZÁZADOK. 1886. I. FÜZET. U
