Századok – 1884

Értekezések - Dr. TERGINA GYULA: Buda visszavételének emlékérmei - I. közl. 594

EMLÉKÉRMEI. 601 Sőt még Buda elfoglalása előtt való évben ezt olvassuk az egyik érsekújvári érmen : Ut mox frustra reluctans Buda sequare (Széch. 1. 203. 36. t. 35. 18.) A legtöbb budai érmen, főleg azok előlapjain ott találjuk a város és a vár látképét, magát az ostromot s annak részleteit is. E képek csekély pontosságának és megbízhatóságának azonban nem az az oka, mintha az aránylag kis átmérőjű érmeken nem lehetett volna a város képét legalább főbb vonásokban előállítani, illetve kivésni, de mert az érmek készítői ritkán dolgoztak eredeti felvételek után ; a külföldi éremvésők nem itt vésték az érmeket, hanem jobbára a már meglévő kitűnő felvételeket s rézmetszeteket használták ők is mintákúl, melyeknek bővében voltak, s válogathattak azokból; nem lehet tehát azou csodálkozni, lia a részletekben itt-ott eltérések mutatkoznak, melyeket az érmekbe nem dolgoztak ki oly precisióval, mint a hogy azok az elő példányokon voltak. Különben is Buda régi látképeinek egykorú felvételeiből egész gyűjtemények állanak rendelkezésűnkre, melyeket jó nevű művészek s ügyes emberek készítenek ; így Hallart a bajor sereg vezérsegéde, Fontana János D. műépítész, és a franczia Juvigny, az utóbbi kettő főleg azért, hogy fölvételeiket Caprara vezérnek ajánlják fel, s mert ezek jobbára ki is vannak adva, Bubics jeles és nagy szorgalommal s kiváló szakértelemmel összeállított művében1) ; az összehasonlítást tehát magunk is könnyen megtehetjük. A főszereplő egyének arczképeit is feltűntetik az egykorú érmek; így lotharingeni Károlyét, a bajor Miksa Emanuelét, azon városok felirataival, melyeknek ostrománál neki része volt (Buda, Pest, Esztergom, Bécs, Érsekújvár), III. János lengyel királynak a kereszténység védőjének (Ohristianorum defensor) s nejének mellképeit. Ismerjük azonfelül Prigyes Ágost bajor berezeg fejedelem mellképét, s a szász János Györgyét, ki Buda ostroma alatt nyert sebei következtében Pozsonyban halt meg 1684. sept. 19-én ; valamint XI. Incze pápáét is. Ezek az érmek kétszeresen nevezetesek, mert nemcsak a szereplő egyének hű képmásait látjuk azokon, hanem a gondos kidolgozás miatt costume-tani tekintetben is érdekkel bírnak. Mielőtt az érmek pontos leírására és felsorolására áttérnék, szólnom kell még azok készítőiről is és művészi értékökről. A XVII. század második felének művészi hanyatlását ugyan Bubics Zsigmond : Magyarország várai és városainak aczél- és rézmetszetei a m. n. muzeum könyvtárában czímű müvében Buda 1686. évi ostromáról 40 képet sorol fel, de ismerünk Budáról 86 ábrát, s az összes magyarországi városokról körülbelül 6000 ilyen lapot.