Századok – 1882

NÉVTELEN CZIKKEK - Iskolai értesítők szemléje 877

táiicza. 879 A III. és itt utolsó fejezet tárgya Zrínyi a lcöltő és öcscse Péter élete Részletesen foglalkozik nagyszombati neveltetésükkel, Pázmánynyal való viszonyukkal, 1636-iki olaszországi utazásukkal, majd 1637 óta nyilvános szereplésükkel, melyben Miklós előtt mint főlovászmester, Zala és Somogy főispánja, légrádi és muraközi kapitány előtt mindjárt kezdetben oly szép tér nyílott, hát még midőn 1647-ben bánná neveztetett ki ősei székébe; így Péternek is nem egyszer volt alkalma megmutatni a szakadatlan harczi zajban, hogy az ő ereiben is Zrínyi vér folyik Az 1664-ik év a legdicsőségesebb és a legválságosabb Miklós életében. Téli hadjáratával akkor tette ünnepelté nevét az egész keresztyén világ előtt, midőn a pápa s fejedelmek siettek üdvözletére s a nép processiókkal ünnepelte diadalait. De ez nem mentette meg attól, hogy a dicsőségére irigy német vezérek tétlenül s mintegy kárörvendve ne nézzék, amint az ellene zúdult török hadak Zerin várát földig rombolják. A személyén elkövetett méltatlanságot s a szt.-gotthárdi győzelem után kötött lealázó vasvári békét nem sokáig élte túl : mint tudjuk, 1665. nov. 18-án vadászat alkalmával vadkan oltá ki nemes életét. Vele kora legnagyobb s legeszesebb magyarja szállt sírba s a legnemesebb személyesítője azon elvnek, mely czélúl tiizte ki a török iga lerázását, Erdélynek Magyarországhoz szoros kapcsolását, a nemzet alkotmánya szigorú megőrzését s a koronatanácsban döntő magyar befolyás érvényesítését. — Mint költőről is szépen emlékezik irónk Zrínyiről. Szóval az előttünk fekvő munkáról sok tekintetben elismerőleg emlékezhetünk ; e részletből is láthatjuk, hogy számot tevő munka lesz történelmi irodalmunkban. 4. Weiser Frigyes a kalocsai Jézus-társasági főgymnasium értesítőjében : A régi Sirmium hatszázados történeté-ről értekezik. Munkája genesiseül szerző ama körülményt említi, hogy XIII. Leo pápa 1881. júl. 5-érői keltezett bullájával a török uralom óta (1463-ban) beszüntetett hierarchiát Boszniában újra visszaállította. A nagy apparatussal dolgozott munka Syrtnium történetét (jobban mondva egyháztörténetét) tárgyalja a keresztyénség bölcső-korától a XII. század végéig, midőn az avarok (583—85 közt) Syrmiumot elpusztították, melylycl együtt a syrmiumi püspökség is hét. század hosszú folyamára elenyészett, mígnem 1229-ben Ugrin kalocsai érsek pápai felhatalmazással új syrmiuini püspökséget alapított. Az író a vallási viszonyokra s a püspökségre van fő tekintettel s lehetőleg összeállítja a syrmiumi püspökök lajstromát. Kimutatja, hogy Szt.-Andronicus, Krisztus tanítványainak egyike, volt Syrmium első püspöke, s hogy Syrmium 37 — 67 évek között három apostolt : Szt.-Pétert, Pált és Jakabot látta saját falai között. Élénken festi az ottani keresztyének üldöztetését, A nevezetesebb politikai eseményeket is feljegyezve találjuk az egyes püspököknek szánt szakaszok kereteiben. 5. hányi, Jutván a szabadkai községi főgymnasium értesítőjében : »Szabadka városának viszonya, földesurával« cz. a. egy fejezetet közöl