Századok – 1882

Értekezések - MAYR AURÉL: V. Klaić: Poviest Bosne bír. 587

590 történiíti irodalom. 590 birodalom elleni háborújában csakis szövetségese volt. Támasz­kodik Kinnamosra, ki e kifejezéssel dg avuiid/ov, ni! lIuLuvao/jj él. E helyet idézi Majkov is a nélkül, hogy e következtetést vonná, Jukic állítja, hogy a bán a magyar királynak adót fizetett, О Kinnamos szövegét (88. old.) »qui socius in bello erat Peonar­chae (id est regi Panoniorum cui erat vectigalis)« Luciusból veszi, lib. Y. cap. 3., de a zárjegyben lévő szók nem találhatók fel az amsterdami kiadásban, de a bécsiben sem, ép oly kevéssé Kin­namosnál. (1. a bonni avagy párisi kiadást). Ha Boric mégis bizo­nyos függésben volt a magyar királyoktól, azt avval véli magya­rázhatni, hogy valószínűleg már Boric is kapta jutalom fejében Soli-t és Usorat, a minthogy az akkori Szlavóniában kétségtelenül voltak birtokai. Sriemet s sok más helyet a Száva körül tehát Solit és Usorát már 1073. óta birták a magyarok. Mi e nevet Ráma illeti, ez csak a Narentába ömlő Rama völgyét jelöli. III. fej. 11. és 26. jegyzet. Különben 1166 1180. Bosznia a byzanti birodalomhoz tartozott ép úgy, mint 1019-től legalább 1025-ig. Annyi bizonyos, hogy Borié idejében Bosznia nem állt a szerb főzupan alatt, kit a byzantinek lázadó vasüllusnak tekintettek, v. ö. Yasiljevskij értekezését a Slavjanskij Sbornik II. kötetében. Klaic szerint 1082 — 1085. körül sikerűit a zetai királynak Bosz­niát meghóditani. Tekintély, melyre hivatkozik a diokleai Presby­ter.1) Ugyancsak Szerbia alá tartozott Ceslav (931—960.) alatt is Konstantin Porf. szerint, 43. old. Érdekes volna még elbeszélni, miként koronáztatta magát I. Tvrtko (155. old.) 1376-ban a nélkül, hogy Lajos királyt avagy Grebljanovic Lázárt kérdezte volna : kralj Srbljem i Bosnë i Primorju, miként bódított Horvát- és Dalmátországban. 1390. óta (190. old.) Tvrtko már Bassie Bosne Dalmatie Croatie rex. De ez rövid ideig tartott, miután 1393-ban Djakovában Dabisának át kellett ez országokat Zsigmondnak engedni, (v. ö. a 31. jegyze­tet 206. old.) Szokásos állítani, hogy a patarenek a törököknek Bosznia meghódítása alkalmával nagyon is segítségökre voltak. Bármily plausibilisnek is látszik a dolog, itt se találunk erre bővebb ada­tokat, ha eltekintünk attól, hogy Radak Bobovac védője pataren volt valaha. (335. old.) Mátyás királynak Katonánál XIV. 625— J) Ennek első része Caslav haláláig nem bír semmi értékkel. (Raeki a Knjizevnikben I. 217. Zágráb. 1864.) — Á második része a byzantin írók kiegészítésére használható, nevezetesen a Luklyái és raskai történetre nézve a XI. és XII. században ; ezekben is legnagyobb óva­tossággal és cum grano salis 222. old. u. o. merittetett, pedig leginkább a néphagyományból. 227. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom