Századok – 1882
Értekezések - MAYR AURÉL: V. Klaić: Poviest Bosne bír. 587
590 történiíti irodalom. 590 birodalom elleni háborújában csakis szövetségese volt. Támaszkodik Kinnamosra, ki e kifejezéssel dg avuiid/ov, ni! lIuLuvao/jj él. E helyet idézi Majkov is a nélkül, hogy e következtetést vonná, Jukic állítja, hogy a bán a magyar királynak adót fizetett, О Kinnamos szövegét (88. old.) »qui socius in bello erat Peonarchae (id est regi Panoniorum cui erat vectigalis)« Luciusból veszi, lib. Y. cap. 3., de a zárjegyben lévő szók nem találhatók fel az amsterdami kiadásban, de a bécsiben sem, ép oly kevéssé Kinnamosnál. (1. a bonni avagy párisi kiadást). Ha Boric mégis bizonyos függésben volt a magyar királyoktól, azt avval véli magyarázhatni, hogy valószínűleg már Boric is kapta jutalom fejében Soli-t és Usorat, a minthogy az akkori Szlavóniában kétségtelenül voltak birtokai. Sriemet s sok más helyet a Száva körül tehát Solit és Usorát már 1073. óta birták a magyarok. Mi e nevet Ráma illeti, ez csak a Narentába ömlő Rama völgyét jelöli. III. fej. 11. és 26. jegyzet. Különben 1166 1180. Bosznia a byzanti birodalomhoz tartozott ép úgy, mint 1019-től legalább 1025-ig. Annyi bizonyos, hogy Borié idejében Bosznia nem állt a szerb főzupan alatt, kit a byzantinek lázadó vasüllusnak tekintettek, v. ö. Yasiljevskij értekezését a Slavjanskij Sbornik II. kötetében. Klaic szerint 1082 — 1085. körül sikerűit a zetai királynak Boszniát meghóditani. Tekintély, melyre hivatkozik a diokleai Presbyter.1) Ugyancsak Szerbia alá tartozott Ceslav (931—960.) alatt is Konstantin Porf. szerint, 43. old. Érdekes volna még elbeszélni, miként koronáztatta magát I. Tvrtko (155. old.) 1376-ban a nélkül, hogy Lajos királyt avagy Grebljanovic Lázárt kérdezte volna : kralj Srbljem i Bosnë i Primorju, miként bódított Horvát- és Dalmátországban. 1390. óta (190. old.) Tvrtko már Bassie Bosne Dalmatie Croatie rex. De ez rövid ideig tartott, miután 1393-ban Djakovában Dabisának át kellett ez országokat Zsigmondnak engedni, (v. ö. a 31. jegyzetet 206. old.) Szokásos állítani, hogy a patarenek a törököknek Bosznia meghódítása alkalmával nagyon is segítségökre voltak. Bármily plausibilisnek is látszik a dolog, itt se találunk erre bővebb adatokat, ha eltekintünk attól, hogy Radak Bobovac védője pataren volt valaha. (335. old.) Mátyás királynak Katonánál XIV. 625— J) Ennek első része Caslav haláláig nem bír semmi értékkel. (Raeki a Knjizevnikben I. 217. Zágráb. 1864.) — Á második része a byzantin írók kiegészítésére használható, nevezetesen a Luklyái és raskai történetre nézve a XI. és XII. században ; ezekben is legnagyobb óvatossággal és cum grano salis 222. old. u. o. merittetett, pedig leginkább a néphagyományból. 227. old.