Századok – 1882

Értekezések - MAYR AURÉL: V. Klaić: Poviest Bosne bír. 587

történiíti irodalom. 589 pest 1879. Strausz Bosnyák fúld és népe. Budapest 1881-ben napvilágot látott munkáikról. Ez utóbbi Bosznia történetét 154. oldalon tárgyalja, az 1463. évig terjedő kornak az első betveu lap jut. Bosznia legrégibb lakói illyrek voltak. A Bessi thrákok és nem laktak soha Bosniában. A római foglalás utáu a mostani Banyalukától Zvornikig búzott vonaltól éjszakra fekvő részek Paunoniáboz, a délek Dalmátiákoz tartoztak. A név Bosna tulajdonkép csak a Bosna völgy felső részét illeti meg. Ez az állam anyja, kiinduló pontja. Itt feküdt a főváros Robovac. A Felföldhöz járultak 1. Soli 1324. óta, a X. században szerb, később külön terület. 2. Ugyanez időbeu Usora az alsó Bosna mentében, a későbbi sebreniki bánság. 3. Az Alföld a Vrbas és Una közt, 1299. óta, valaha horvát. Ide valók voltak a Hrvatinicek, kik közt a legkiválóbb Hrvoje. 4. A nyugati tájak a XIY. század óta közvetlen Horvátországtól. 5. Hum és a Primőrje a tengerparton a Neretvától Dubrovnikig, illetőleg Ragusától a boke kotorske-ig. H um a XIII. század második felétől szerb uralom alatt csak 1325-ben csatoltatott Boszniához, a Hrauic család azonban már a XIV. század közepétől fogva itt jóformán függetlenül uralkodott.1) 6.1376. óta a Podrinye, mely azelőtt a szerbeké volt, felföld a Drina és Lim mellett. Itt volt Milesevo, hol Tvrtko I. magát megkoronáztatta 1376-ban. (155. old.) Klaic szerint Bosznia csakis IV. Béla alatt került magyar fenhatóság alá 1254-ben. Szerinte a XIII. század a legszomorúbb idő Bosznia történetében. Találgatás, ha Engel azt véli, hogy a szerb Uros Boszniát lánya hozományakép 11. Bélának adta. A források hallgatnak. Saját hypothesise szerint Bosznia önként csatlakozott a magyar királyokhoz, mióta ezek a horvát állam uraivá lettek s a szerb uralkodókkal rokonsági kötelékbe léptek. Az Árpádok közt először II. Béla nevezi magát Ráma királyának 1135-ben. A kevéssel ezután tartott esztergomi országgyűlésen a király másodszülöttjének adományozta a boszna-herczegi czímet. Ugyancsak esztergomi gyűlésen vesz részt a boszniai bán Boric IV. Istváu alatt 1163-ban. Mégis e Boric2) az első bán, kinek neve ránk jutott — Jukic szerint a 9-ik a magyar királynak a byzantin ') Miután Lajos király elvette Styepan Ketromanic lányát (140. old.)'Tortko kénytelen volt Humot, mint Jelisava örökségét a magyar királynak átengedni, s csak Bosna és Usora birtokában erősíttetett meg 145. old. 2) Ez nem azonos Borissal, ki Kálmán és Eythymia fia volt, teliát. Vladimir Monouiacli unokája v.. ö. Boris Kolomanovic Slavj-Sbornok II., 265.