Századok – 1881

Értekezések - IVÁNYI ISTVÁN: Bodrog városa és váráról 582

"CT L Ö IfcT IF É IL, É 1С -BODROG VÁROSA ÉS VÁRÁRÓL. i) / Béla király névtelen jegyzőjének előadása szerint, Árpád honszerző seregével egész Titel vidékéig eljutván, visszatért a bodrogi részekre, és a Vajas folyó mellett tábort ütött, maga pedig Bodrog várában pihent meg. — Kétségtelen, hogy a magyarok már készen találták vidékünkben ezen várat, úgy mint Bács, Arad és Csongrád várakat is, a melyek alatt azonban nem kell épen tégla-építményeket érteni s a melyeknek régiségök és nevök is a mellett tanúskodik, hogy a honfoglalás előtti korban itt lakott szláv eredetű népeknek köszönhetik létöket. Vájjon miféle népek lehettek azok ? Safarik véleménye szerint a bodrikok (obotrites) telepedtek volt itten le, és a magyarok vagy rólok nevezték el ezen várat, vagy pedig a várat a már akkor használt Bodrog nevével együtt vették által. Feltűnő, hogy Zemplén-vármegyében egy Bodrog nevű folyóval is találkozunk. Vájjon itt is laktak volt az obotrikok? Arad mellett nyugatra is van egy Bodrog nevű falu, s ezzel szemben a Maros túlsó oldalán Temes-vármegyében is egy Uj-Bodrog. Ezeket még lehetne a bodrikoktól származtatni ; sőt Somogy-vármegyében a kaposi járásban is találunk még egy Bodrog folyót s mellette hasonnevű falut, a mely már 1449-ben említtetik. Égy Bodrog megye nevű birtok pedig 1330-ban Baranyában volt. A Bodrog név tehát meglehetősen el van terjedve, s 1240. körűi és 1308-ban férfi névnek is fordúl elő. A Bodrogközt alkotó Zemplén-vármegyei nagy Bodrog folyó nevét először a zastyi apátságnak 1067. év körűi kelt alapitó ]) A források gyakori idézése helyett itt említjük, hogy ezen ezikkben fel van használva minden erre vonatkozó és rendelkezésemre állott adat a eod. dipl. — cod. Patrius, Árpádk. uj. okm. — Zichy okm. — Katona, Hist. Metrop. Coloc. Anjou k. okm. — továbbá az országos és a vmegyei levéltárból.