Századok – 1880

Értekezések - DIVALD JÓZSEF: Thurzó György és a bányakamara 61

62 KÜLÖNFÉLÉK. pénz fizetés mellett, s szolgáltassa azt ki Mascliko Jakab kör­möczbányai polgárnak és tanácsosnak, ki abból megbízása foly­tán egyházi oltáira való két pár gyertyatartót fog készíteni. Blovenstein e levél vétele után Beszterczebányáról 1316. május 21-én kérdést intézett Lercbenpergi Fleisch György kör­möczi alkamara grófhoz, váljon nem tudna-e ő módot ajánlani arra, hogy a nádor kívánsága teljesíttessék a nélkül, hogy a bá­nyavárosi aranyművesek járandóságaikban megrövidíttessenek, vagy nem volna-e kieszközölhető, hogy a kivánt ezüstnek fele a körmöczi, fele pedig a selmeczi aranyművesek járandóságainak terhére írassék? minthogy neki a nádor kívánságainak teljesíté­sére eszköz rendelkezésére nem áll: О már tulajdonából enge­dett át Fleischnak néhány gira ezüstöt, hogy abból 2 bögrét ké­szíttessen. Blovenstein bízván, hogy Fleischnak sikerülni fog az aranyművesektől az ezüstöt megszerezni, a nádornak az ezüst kiszolgáltatását egyúttal megígérte, a mire az Bitséből 1616. május hó 16-án kelt levelében Fleisch kamara grófot, hivatko­zással a főkamara gróf ígéretére, felhívta, szolgáltasson ki Mascliko Jakab aranyművesnek huszonnégy girát abból az ezüst­ből, mely évente az aranyműveseknek a kamarából kiadatik, mert nem szeretné ha a munka elkészítése halasztást szenvedne. Az ezüstért járó 180 forintot Maschko lefizetendi. Fleisch kamaragróf ezen felhívás következtében kiszolgál­tattaMaschkónak a nádor által kívánt ezüstöt. De azután gyűltmeg csak a két kamaragrófnak a baja, mert a 24 gira ezüstöt, a mint azt Fleisch ajánlotta, a három bányaváros aranyművesei között egyaránt felosztani nem lehetett, mert előre látható volt, hogy a beszterczebányaiak üzletük pangása miatt, a részüket képező ezüst járandóságból mit sem fognak átengedni. A 24 gira ennélfogva a körmöczi és a selmeczi aranymű­vesek között lett volna felosztandó. A körmöcziek azonban semmi szín alatt sem voltak hajlandók a nádornak ezüstöt áten­gedni, Blovenstein felszólította tehát 1616. május hó 25-én Fleisch kamaragrófot, hogy a munkával megbízott aranyműves­től hajtson be 4 girát, a többi 8 girának előteremtéséről pedig gondoskodjék, közli tovább, hogy a selmeczi aranyművesekkel, az ezüstnek átengedése végett tárgyalások indíttattak meg, s igen kí­vánatosnak tartaná, ha az ügy kiegyenlítetnék, mert oly jelen­téktelen dologgal az udvarhoz fordúlni, az avval járó időveszte­getés és gyanakodás végett nem tanácsos. A selmeczi aranyművesek hajlandók voltak az ezüstnek átengedésére, de oly föltétel alatt, hogy a munkának a fele ő reájok bízassék, a mely kívánság a mint azt Fleisch a főkamara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom