Századok – 1880

Értekezések - DIVALD JÓZSEF: Thurzó György és a bányakamara 61

TZ'"CT L Ö 1ST г1 ZÉ3 lu É 1С -THURZÓ GYÖRGY ÉS A BÁNYA-KAMARA. A bánya-kamarába beszállított aranyat és ezüstöt hajdan rendszerint csakis pénzverésre volt szabad felhasználni. Kivételt engedett e tekintetben az 1554-ik évi XYII-ik törvényczikk 2. §-a, melynél fogva a király és gyermekeinek személyes használatára, vagy pedig a király külön rendelete folytán az arra érdemes személyeknek aranyat és ezüstöt kiadni szabad volt. Más kivételt engedett a régi szokás és a gyakorlat. A bánya-polgárok (urburarii) a fokamaragróf engedelmével, az általuk a kamarába kötelességszerűen szállított ezüstből visszaválthattak csekély mennyiséget, saját házi szükségletük fedezésére. Selmecz-, Körmöcz- és Beszterczebánya három nagyobb bányaváros aranyműveseinek magánosoktól ezüstöt beszerezni tiltva volt, hogy mindazáltal mesterségüket gyakorolhassák, s hogy általuk az ezüst csempészet elő ne mozdíttassék, a kamarából évenként bizonyos mennyiségű ezüstöt vehettek, a beváltási árral egyenlő, de az ezüst értékénél sokkal csekélyebb árban. Abban az időben, melyre közleményünk vonatkozik, Miksa király 1568. év január hó 14-én kelt rendelete volt a mérvadó, melynél fogva a három nagyobb bánya-város aranyművesei között egyszáz bányavárosi gira 15 latos ezüst egyenlő arányban osztatott szét giránként magyar pénzben 7 ft 50 denárnyi ár lefizetése mellett, s más, mint fentebbi czélokra a király vagy a bécsi kamara külön engedelme nélkül, ezüstöt a kamarából kiadni nem volt szabad. Nagy zavarba ejthette ennélfogva gróf Thurzó György nádornak Rageczén fördőjéből (ex Thermis nostris) 1616. május 19-éu kelt sajátkezű levele, v

) Blovenstcin Mátyás főkamara grófot, melyben őt felkéri, engedjen át neki 24 gira ezüstöt készx) Az ezen közleményben említett íratok a solmeczi bányaigazgatósági irattárban őriztetnek.