Századok – 1880

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben - V. 22

TIIALY KÁLMÁNTÓL. 45 német helyőrségben s Nádasdy táborában bizakodva, mind azt vélé és várá, hogy majd talán csak lejebb szorítják a kurucz erőt, s ők váltság nélkül is leszüretelhetnek. De mind ebből semmisem lőn ; s késő őszszel, — a midőn az esőkben már rothadni kezd vala a szőlő, — csak megalkudtak ők is a kuruczokkal »um ein gutes Stück Geld« a mint magát Ritter helyi krónikája kifejezi.1) A budaiak, helyőrségük ótalmában reménykedve, szintén hosszabb ideig vonakodnak vala megalkudni ; de Bottyán rendeletéből Szekeres hadai már sept, vége felé oly erős állást foglaltak a híres bortermő szőlőhegyeken, hogy Pfeffershoven tábornoknak őket onnan elűzni nem volt hatalmában.2) S bár a magyarok a szabad leszüretelhetésért aránylag igen magas díjat követelnek vala, — elvégre mégis kénytelenek lőnek velők megegyezni. Az ily módon begyült pénzek aztán — a September, octóber és november havak folytán egyenként általános szemle alá vett ezredek között kiosztattak.3) Ekként, atyai-módon táp-1) »Történelmi Naplók«., közli Thaly Kálmán; 542—543 1. V. ö. Jericzhj Péternek Fraknóból 1707. oet. 18.gr. Csáky Imre püspökhöz irott levelét : »A sopronyiak alkuja a magyarokkal a szüret iránt meghasonlott, mivel ezer aranyat kívántak a váróstul ; sopronyi plébánus uram ugyan újra oda van velők alkudozni, kit is óránként várják.« (Eredeti levél a gr. Csákyak mindszenti levéltárában.) 2) Medows angol követ tudósítása Bécsből, oct. 1-jéről Harley britt külügyministerhez : »Letters from Buda of the 27. of last Month advise, that the Malcontents had posted themselves on the hills thereabouts, in order to hinder the inhabitants from gathering in their grapes. The contributions which the Hungarians demand of the inhabitants for their vintage, are so excessive, that they are not able to pay them, and yet, tis fared, the inhabitants have not force enough to drive them from the Posts of which they are possessed.« (Archiv. Rákócz. II-ik oszt. III. köt. 342 1.) Bessenyey Zsigmond ezredes is írja Nagy-Kátáról 1707. october 2-káról Károlyi Sándor tbknak : »Szekeres uram Ó-Buda táját látogatván gyakran, impediálja a budai szüretezést ; már vagy kétszer kemény lövés coutinuáltatott (a várágyúkból) hozzájok.« (Eredeti levél a gr. Károlyi-archivumban.) 3) L. Bottyánnak 1707. oct 27. Szent-Lászlón, és nov. 12. Beleden gr. Bercsényihez irott leveleit.