Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - I. 78

92 TÖRTÉNETI IRODALOM. 92 Sz. Miklós nevű monostort. — Hasdeu úgy véle kedik, liogy az imént említett ttizzel-vassal való pusztítás még 1366 előtt történhetett meg, akkor foglalván el az oláh vajda az Omlás vidékét. Hogyan esett meg hát, hogy Lajos király, nem hogy megbüntette volna a vajdát, ennek inkább jószántából egy nagy darab földet adományozott az erdélyi testből ? kérdi Hasdeu. Világos, úgy felel reá maga, hogy ez az adományozás ugyanazon módon történt, a melylyel általában Magyarország az Oláh földön való felhatóságát gyakorolta, t. i. egyszerű fictio által. (Résulta ca donatiunea s' a facutu cam in acella-si conditiuni in cari se essercita in genere asa numita suzèranitate a Ungarici assupra Terrei-Romanesci : printr'o simpla fictiune.) Elfoglalván azt a vidéket, László vagy Ulászló vajda új lakosokat szállíta abba, ezért lett czíme : dux Novae plantationis et de Fogaras. Még 1452-ben is ezt olvassuk : Viadislaus partium Transalpinarum Vajda et Dominus terrarum de Omlás et Fogaras. A XV. század vége felé megszűnik ott a Bassarabok birtoka, azt az erdélyi szászok foglalván el : emlékezete azonban vagy két századig tartott még a czímben. Az oláh vajdák czímében, mint láttuk, ott van a Szörényi bán ; egy régi szerb balláda Nagy Mircsét Hátszeg királyának nevezi, egy régi oláh dal Erdélyben is megőrzi az ottani oláh uralkodásnak emlékezetét, mert a hátszegi bán leányáról szól. Már IV. Bélának oklevele 1247-ről (mely a mai egész Oláhországot a sz. Ispotály vitézeinek adományozza) a terra Harsoc-ot, mi terra Hátszok volna, az Oltenia kiegészítő részének tartja. Hasdeu tehát azoknak és egyebeknek felhozásával azt állítja, hogy a Szörényi bánság magában foglalta egész Olteniát, a temesi bánságnak délkeleti részét és Hátszeget. »Lépésről lépésre haladván az analysis utján most teljes képét nyerjük a Rumun földnek — ezzel fejezi be Hasdeu nyomozásainak eredményét a 33. lapon — a mely is következő : délen a Duna balpartja a Fekete-tengertől Orsováig; nyugaton a Kárpátok, melyek hajlatjába az Almás völgy esik ; északon ugyancsak a Kárpátok, melyeket lóháthoz hasonlítva mondhatni, hogy Fogaras és Omlás mintegy nyergében ülnek ; keleten egy vonal a Kárpátoktól a Pontusig, mely Bakót, Berládot, a Lapusna és Beuder vidékét