Századok – 1877

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - 896

39 sonlón fejlődik a nagyszerű középkori építészet tovább a kolosto­rokból, a székesegyházak tövében épült páholyokból ; hol egyik a másiknak adja át gyakorlatával nem annyira vélt titkát, mint inkább magas művészi leliét ; mely úgy áthatja mindnyáját, hogy olykor az egész család összes fiai, a strassburgi remek dóm láng­eszű építészének, Steinbach Ervinnek például, még leánya is épitész és szobrász lesz. Nem is kell hinnünk, hogy azt csupán valami titkos gya­korlati fogásként örökölték. Meg volt mind ennek mélyebb tudo­mányos alapja és oktatása. Mig az újabb kor hires romanticusai, germanistái és classicusai a Chamissók, Grimmek és Götliék azt hitték, hogy a csúcsiv gótépitészet csak úgy a germán rengeteg ős tölgyei ágasbogas növése szerint, ennek ábrándos utánzásával mint valami nemzeti sajátság keletkezett ; tudjuk, hogy eredete in­kább kereshető Gerbert-Silvester pápa, magyar szent koronánk adományzójának mathesisében : Euclides egyenoldalu háromszögé­nek és a quadratum hypothenusaja catethusainak combinátiójában. Hogy a nagy mesterek iskolái máig sem múlták idejöket, hogy azokat chablonszerü ipariskola ma sem pótolhatja, azt mindannyiszor tapasztalhatjuk, amint egy alkotó művész előlép Azonnal alakít ő magának iskolát. A mint egy Storno Sopronban, Pannonhalmán, Beszterczebányán restaurálja műemlékeinket, azonnal szervez magának körűié műiskolát mindenütt, mostani elhanyagolt iparunk körében is. Bajza, tervezetei kivitelére egy­szerű fogásokkal betanítja az asztalost, a kovácsot és lakatost, a faragót és festőt a megfelelő műizlésben való kivitelre s annak technikájára ; hogy az illető iparos maga is csodálja oly műnek kivitelét, mire képtelennek vélte ismeretét és tehetségét. Újab­ban egyszerűen így megkísértettük a magyar házipar egyes or­­namentalis alakzatainak kivitelét, még pedig olasz renaisancekori intarsia-féle fakirakatban a templom padokon. Az Önök dómjá­nak jeles restaurátora Lippert hasonlón igy tudja alkalmazni a rendelkezésre álló hazai iparerőket ; melyekből ily vezetés mel­lett a közönséges ipar minden ágában ugyszólváu egész maga­sabb ízlésű müiskolákat és műipavt lehet a mesternek alkotni. Mig ellenkezőleg másrészt gondatlanságunk és hanyatlásunk annyira jutott, hogy mesterembereink a leghanyagabb és Ízlés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom