Századok – 1877
DR. BALLAGI ALADÁR: Legrégibb műemlékeink a keresztyén-korbúl 236
DB. BALLAGI ALADÁRTÓL. 249 1872. végéig érvényben volt politicai fölosztás szerint ábrázolja. Ott szerepelnek a német-, illyr-, román bánsági ezredek, a titeli csajkás zászlóalj, a szász-székek, Jász-Kűnság, Hajdú-kerület, a partiumi négy megye és vidék. Mindennél nagyobb, már a munka belértékét is megtámadó múlasztás az, hogy a régészeti lajstromból s a térképről is hiányzik épen az a vidék, melyet egyetlen egy ember végbetetlen kitartása és alapos régészeti tanúlmányai nyomán legkimeritőbben ismerünk, hiányzik a Székelyföld. Habent sua fata libelli ! Orbán Balázs hat kötetes nagyszerű műve, melyhez foghatót a maga nemében, nem ismerünk, túlzó hazafiaskodásai miatt elvan átkozva. Agyon van hallgatva, úgy hogy e tekintetben irodalmunk remekbe dolgozott. Nem akadt a ki alaposan ismertette volna, de viszont nem volt senki, akinek szemébe ne tűnt volna, hogy e tudományos műben minduntalan megjelenik a párt-ember, s az beszél ott is, hol subjectivitásának nem szabadna kirívóan szerepelni. De ez nem tartozik szorosan tárgyunkhoz, nekünk csak a fölött kell hibáztató véleményünket nyilvánítanunk, hogy Orbán művét szerzőnk nem használta föl s ezzel egyik specialis magyar vidékünk már ismert emlékeit zárta ki honismertető művéből. E múlasztás okozza, hogy egész Erdélyből a gyula-fehérvári és harinai műemléken kívül, egy sincs fölemlítve ! Hogyan nyerhetnénk e munkából a műépítészet elterjedéséről tiszta fogalmat, midőn H. I. bár hosszan ír a nemzetközi forgalomról, a földrajzi viszonyokrúl s közlekedésünkről, mégis az útvonalak közűi csak a Zsolnáról, Szepességen, a Tisza mentén és Erdélyen áthaladó, meg a Pozsonyból Nyitrán, Selmeczen, Beszterczebányán, Szepességen keresztül Kassára vezető útat tárgyalja. E kettőről többször is emlékezik, a többit egyszer sem említi. Pedig hány ily útvonalunk volt az Árpádok korában ! E tárgyban tett tanúlmányaink alapján megkísértjük rövid összeállításukat, melyben azon eszme vezetett bennünket, hogy mivel a hadi s kereskedelmi útak azonosak — a hadvezér s a kereskedő inkább nagyot kerül, csakhogy jó úton mehessen — : a hadtör'
