Századok – 1875

Haán Lajos: Jelentés a beszterczebányai és Radványszky-levéltárról 113

IIS VI. Haán Lajos jelentése. Alúlirott úgy Beszterczebányán, mint Radványban leginkább a protestáns egyház múltjára vonatkozó adatok gyűjtésével foglalkoztam, s valamint a beszterczebányai városi, úgy a Radvánszkyak radványi gazdag levéltárában sok becses okmányt és levelet találtam. A városi levéltárban említést érdemel Zalkán László esztergomi érseknek 1525. eszt. dominica rogationum Budán kelt s a város plebánusálioz intézett eredeti levele, melyben írja, hogy miután értésére esett, miszerint Czyszling János budai Sz.-György egyházi plebánus és társa Konrád presbyter legközelebb Beszterczebányán időzvén, ott Luther kárhozatos tanait igyekeztek terjeszteni, s miután ezen két ember jelenleg a budai börtönben tartatik : ennélfogva felhívja a plebánust, hogy minélelébb Budára sietvén, igyekezzék magával elegendő bizonyítékokat hozni arra nézve, hogy e két veszedelmes ember fölött az ítélet kimondathassék. Ugyancsak a városi levéltárban van a beszterczebányai plebánusnak, Miklós mesternek 1528. eszt. jan. 14. kelt s Tescheni Györgyhöz intézett levele, melyben ennek értésére adja, hogy miután Györgyöt a város praedicatorrá választotta: ő e választásba ugyan beleegyezik, de csak azon föltétel alatt, hogy ha György távol fogja magát tartani Luther eretnek-tanaitól. E két levelet egybevetve, kitetszik, hogy Luther tanai már 1525. év táján kezdtek Beszterczebányán terjedni: de a plebánus és vele valószínűleg a polgárság zöme is, még 1528-ban a r. kath. valláshoz ragaszkodott. 1530. év, vagyis az ágostai birodalmi gyűlés után kezdett a reformatio mélyebb gyökereket verni a városban. Ugyanis már 1530. feria 3-a proximapost Dnicam Judica, Yárday Pál esztergomi érsek írja a város tanácsának, miszerint értésére esett, hogy Beszterczebányán Luther tanai mindinkább terjednek, sőt hogy azokat a papok a szószékről is nyilván hirdetik ; minélfogva