Századok – 1874
Nagy Iván: Vér András menedéklevele keltéről 654
654 TÁRCZA. Mely kimutatás tudomásul vétetvén, egyszersmind pénztáritok úr a titkárral egyetértőleg felhatalmaztatott, hogy a hátralékban levő tagdíjak nagyobbme’rvü befizetése érdekében, az illető hátralékos tagtársakhoz, fizetési kötelezettségük mielőbbi teljesítésére emlékeztető egyenkénti felszólításokat intézzen. Ezek után folytattatott a vidéki kirándulás búvárkodó bizottságai részletes jelentéseinek a múlt octóberi ülésen megkezdett felolvasása ; és pedig ez úttal : a) Szabó Károly nak, mint a stiavnicskai bizottság elnökének jelentése olvastatott fel a b. R é v a y-levéltárról, a társ. titkár által ; b) Pestÿ Frigyes adá elő saját jelentését a beszterczc-bányai, Zólyom megyei és Radvánszky-családi levéltárakban tett kutatásairól ; utána c) Radvánszky Béla olvasá szintén saját jelentését, családja archívumának Árpád-, Anjou-, és Jagello-kori, úgy némely későbbi nevezetesebb okmányairól, s nehány irodalomtörténeti érdekességéről. d) Ugyancsak Radvánszky Béla által olvastatott fel II a á n Lajos jelentése, a Beszterczebánya városi és a Radvánszky-családi levéltár protestáns egyháztörténelmi adatairól ; végre e) Ortvay Tivadar terjeszté elő a Beszterczebánya városi levéltár általános ismertetését, saját búvárlatai nyomán. A többi bizottságok, — vagy azok egyes tagjai jelentéseinek felolvasása a decemberi ülésre maradt ; ugyanis az idő már az esti hét órát meghaladta, s a Zieh y-C o d e x tovább folytathatása érdekébeu s némely egyéb ügyekben a választmánynak még zárt ülést kelle tartani. Ennélfogva a nyilvános ülés Ortvay felolvasásával berekesztetett. — Yér András menedéklevele keltéről, vér András irodalmilag ismeretes menedéklevelének eredetijét a M. Tud. Akadémia kézirattára őrzi. Ezen XV-dik századbeli nyelvemlék keltét, — mely arabs számokkal van írva, — Cornides 1473-nak olvasá. Ilyen évszámmal szokta volt azt ismertetni halhatatlan nyelvtúdósuuk Révai Miklós is, egyetemi előadásaiban, a mint ez kitűnik »Magyar Lite ratura vagy is: A Magyar Deáki Történet« czímü s Ilorvát