Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 597
IPOLYI AUNOLDTÓL. 647 vétel Által megszerezvén 1493-ban a beszterczebányai akkori legdúsabb rézbányabirtokosok a Gloknitzerek és Königsbergek s a Szatmári testvérek, mindannyian az előbbi szászadokban nevezett szepesi Tilmannok és Jungok örökösei bányáit, a réztermelést és kereskedést nagyobb részt ekkor kezökbe kerítették. Mire Mátyás halálával Ulászló az özvegy királyné Beatrix - nak, a bányavárosok s a zólyomi vár birtoka megváltása fejében tett 200,000 forint követelését nem volt képes kielégíteni, a pénzt a Thurzók előlegezvén, nekik köttetett le zálogban a többi bányavárossal Beszterczebánya is. Egyszersmind sógoraik az augsburgij híres tőzsér és rézkereskedő Fuggerek vették ki velők e pénzműveletekre egyesülve ekkor 1494ben Beszterczebányán a királyi bányákat is. A város ez által a hatalmas pénzemberek kezébe került, s idővel jóléte azok nyomása alatt mindinkább szenvedett. De ez már a jövő korszakba esik. Egyelőre azonban a város réztermelése és kereskedése nagy lendületet nyert. A Thurzók királyi engedélyt kaptak az első rézhámor felállítására. Mert eddig csupán a nyers fekete réz vitetett ki. Majd még inkább értékesíteni kezdék a rezet az által, hogy ezüst tartalmát is jobban kiolvasztva elválaszták. A város általában mind láttuk e korszakban mindinkább emelkedőben volt és Felső Magyarország egyik legvirágzóbb kereskedelmi helyévé lön. Nagy vásártéren állott, mint halljuk, híres árúháza vagy csarnoka. Elénk ipara, melynek kezdődét s emelkedését már lejebb szemléltük és annak virágzásáról, keresett czikkeiről, még lejebb is hallunk, — a környékén virágzó földmivelés, az alfölddel a felföldet közvetítő főutvonolai, az ország egyik leglátogatottabb fővárosává tevék. Ez irányban jelentékenységét annyira fentartotta, hogy a dúsabb bányaáldás szűntével is még sokáig a legnevezetessebb hazai ipartelepek egyike maradt.*) *) Befejezését jövőre. S z e r k.
