Századok – 1874

Thaly Kálmán: Thököly Imre codicillusa 582

582

TÁRCZA..

1670. Ugyanő. Egyúttal ez évben követnek küldetik a martius 13-án Beszterczebányán tartandó gyűlésre.

1678. Beniczky Tamás.

1679. Ugyanő.

1680. Bezegh György.

1681. Ugyanő.

1682. Ugyanő. (Ezt az alispánt Caraffa 1687. évben Epcrjcstt kínpadra feszítteté, hol az erős termetű ember nyomorékká silányíttatott, azután felnégyelteté, daczára I. Leopold kegyelmének.)

1683. Beniczky Tamás.

1688. Ugyanő.

1691. Ugyanő.

1703—1704. Radvánszky János.

1715. Beniczky László.

17 20. Beniczky Tamás.

1741. Urbany György.

1758. Gerhard Sándor.

17 62. Beniczky Károly.

1775. Rakovszky Elek és Radvánszky György.

1874. Grünwald Béla.

Közli : PESTY FRIGYES.

— Thököly Imre codicillnsa. A Kis-Ázsiában 1705. September 13-kán elhunyt magyarországi és erdélyi bujdosó fejedelem Thököly Imre sajátkezüleg Írott eredeti végrendeletét alólirott 1866-ban a Rákóczi-Aspremont-levéltárban Vörösvártt feltalálván, az akadémiai Monumenták, Scriptores XXIII-ik kötetében kiadta. E végrendelet a Nicomédia melletti Virágok-mezején,'1705-iki sept. 3-kán kelt, s 13-ik pontjának ama tétele, melyben Thököly hamvait Magyar- vagy Erdélyország valamelyik kulcsos városának lutheránus templomában kívánja örök nyugalomra helyeztetni, némileg megingatja némely régibb kath., nevezetesen ajezsuita írók amaz állításának hitelét, mintha a bujdosó vezér haldoklásának napjaiban katholizált volna. Némileg, mondjuk, mert a végrendelet kelte és Thököly halála között még tíz nap telt el. Ilogy azonban a nagyhírű magyar csakugyan eredeti lutheránus vallásában halt meg : most már kétségtenül tudjuk ; — tudjuk pedig a Radvánszky-