Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 525
IPOLYI VUNOLOTÓL. 545 nak adott ekkép hatósági jogot, rendezé azok önállóságát és szervezetét ily privilégiumok, szabadságlevelek, vagy sajátlag alkotmányozó charták által. Közöttök az ország akkori és mai fő és legnevezetesebb városai voltak : Székes-Fehérvár és Zágráb, Buda és Pest, Győr és Komárom stb. A bányavárosok közül Korpona, Zólyom és mások, végre pedig Beszterczebánya is. Míg ezek közül azonban némelyeknek ő adott első ily szabadalmat : addig a másokét vagy mint elveszettet s elenyészettet újra lielyreállitá, vagy, úgylátszik, mindannyiét inkább újonnan rendezé és szervezte. ') Sorrendben Beszterczebánya már mintegy a 17-dik volt, melynek hatósági jogát IV. Béla megadta és rendezte, vagy mely tőle — mint akkor ezt kifejezték — privilégiumot, szabadságlevelet nyert. Ezen privilégiuma azonban egyike volt a kiválóbbaknak s nevezetesebbeknek, sajátságos bányajogi és más szabadalmainál fogva. A középkorban ugyan a joghatóságnak, az alkotmányos municipiumi jogoknak szervezésénél körülbelül hasonló gyakorlat dívott, mint mai napság az alkotmányozó törvények, a constitutionalis charták szerkesztésénél dívik. Bendesen a nevezetesebb városok régibb önkormányzati szabadságlevelei szolgáltak az újabbaknak mintáúl, melyeket azután egyre másoltak. Valamint korunkban az újabb alkotmányok szervezésében majd a frauczia constituante, majd az angol parliamenti charta vétetik elő, vagy a köztársaságoknál az amerikai, a franczia respublikái alkotmányok szolgálnak mintáúl : hasonlón a középkorban is a régibb és nevezetesebb városi jogok és statútumok utánzása és másolása napirenden volt. Ez által azután bizonyos családi leágazás keletkezett, melynek ivadékaira könnyen rá lehet még ismerni városaink szabadságleveleiben is. A család első ismeretes példányait a. kölni és ni a g d e b u r g i németországi városi statútumok, és hazánkban a székes-fehérvári és bu‘) Városaink ezen okmányaiból világosan kitűnik, hogy nemcsak újra megerősítő (confirmavi, restjtni), hanem megújítá, új alakba foglalva rendező ; mint a renovari, iterato condi, in certam et novam formam redigi praecipimus kifcjezősck tanúsítják. Péld. Cod. Dip. IV. 1. 32«., 332. stb.
