Századok – 1873

Horváth Árpád: Jelentés és bírálat az 1872. évi kortani pályaművekről 322

HORVÁT ÁRPÁDTÓL. 331 m-f 19 a IV. a maradék = d oU V. a marac

iék = e 7 VI. ha az osztandót az osztóval nem oszthatom el, akkor az osztandót veszem maradék gyanánt úgy, a mint van ; miután törtszám e számításnál nem használtatik. Mind kiszámítván így az ismeretleneket, azonnal megtalálom a húsvétét, t. i. a húsvét leszen : vagy : 22 -j- d -j- e Mártii vagy (ha e szám 31-nél nagyobb — miután martiusnak csak 31 napja van, ez az első formula nem használható — akkor a húsvét leszen) d -j- e — 9 április. Ennyiből áll mindössze Gauss husvétszámítási szabálya ; ez oly egyszerű, könnyű és biztos, hogy még az is, ki az egész chronologiából egyebet sem tud ez egy paragraphusnál, csupán ennek az egynek segélyével, minden más előismeretek nélkül is, képes az ó-naptár bármely évére a húsvétot kiszámítani ; könyvnélkül megtanúlása pedig, úgy hiszsziik, nem jár valami különös nehézséggel ; s így a diplomaticus, ki csak a középkorral foglalkodik, kinek tehát csak az ó-naptárra van szüksége, ez egy szabály elsajátítása folytán, a husvétszámitást illetőleg teljesen emancipálva van bármi néven nevezendő tabellák vagy kézikönyvek alól. . Teljesség okáért adjuk még a husvétszámitást az új naptáV (Calend. Gregorianum) szerint is ; ennél az m és ?i-nek századról századra változó értéke már bajosabban tartható meg az emlékezetben : maga a számítás azonban itt is épen oly egyszerű, mint az ó-naptárra nézve. Ugyanis az új naptárban 1582-től' 1699-ig bezárólag m = 22 n = 2 1700-tól bezárólag 1799-ig bezárólag m = 23 n — 3* 1800-tól bezárólag 1899-ig bezárólag m = 23 n = 4 1900-tól bezárólag 2099-ig bezárólag m = 24 n = 5 1