Századok – 1873

Horváth Árpád: Jelentés és bírálat az 1872. évi kortani pályaművekről 322

HORVÁT ÁRPÁDTÓL. 329 Ami már a bíráló által fentebb különösen kiemelt egyszerű, könnyű és biztos időszámítási szabályokat illeti, e tekintetben (valljuk meg őszintén) az I. számú pályamű nem áll egészen a tudomány színvonalán ; a mennyiben t. i. szerzője az újabb (tabellák nélküli) számításokat nem vette föl művébe. Ez állítás bebizonyításául lássunk néhány feltűnő példát. Az egyházi naptárban a számítások legfontosabbika a husvét-számítás ; helyesen mondja maga a szerző a 68-ik lapon »a husvétünnep az egyházi évben a sarkpont, mely körül forog az egész időbeosztás ;« ennek kiszámítása tehát a chronologia legeslegfontosabb tételei közé tartozik. Lássuk már most, mi módon sajátíthatja el, az e tárgy körül tájékozatlan történetkedvelő a husvétszámítási szabályokat a szóban forgó pályaműből ? Körülbelül így : a tárgymutatót (mely most még hiányzik) átnézve, a 8-ik § fölzetéűl ezt találja: »a husvétszámításról,« sutaltatika 70-ik lapra; e lapon kezdi szerző a husvétszámítást fejtegetni, de eredményre csak a pályamű 117-ik lapján jut (itt is csak az ó-naptárra nézve); tehát negyvennyolcz lapon kell áthatolni az olvasónak, közben tíz paragraphust, — a holdkörről, napkörről, napi betűkről, holdkulcsról, holdszabályozókról, napszabályozókról, nappótkörről, évi szabályozókról, határkulcsról, időközről, — e tíz paragraphust áttanulmányoznia; míg végre a 117-ik lapon megtudja, hogy a húsvét meghatározásához szükséges először a pályamű XYI-ik táblája, melyben az aranyszámot kell kikeresnie, másodszor szükséges a XVII-ik tábla, melyben a vasárnapi betűt kell kikeresnie, és végre harmadszor szükséges a XYIII-ik tábla, melyben az aranyszám s vasárnapi betű segítségével a húsvét napja keresendő ki. Kérdjük : vájjon nem fog-e a 48 lap áttanulmányozása sokakat visszariasztani a husvétszámítási szabályok elsajátításától ? És kérdjük : ha még számításkor is tabellákból kell a húsvétét kikeresni : nem venné-e az olvasó szívesebben, ha szerző a pályamű 38-ik §-ába foglalt évtáblát egy rovattal megtoldaná, s abba (Pilgram példáját követve) a húsvét napját venné föl ? ekkor legalább három tábla helyett csak egyet kellene felütni a húsvét keresésekor. És hát ha a kézikönyv (a három tábla) nincs kéznél, quid sum miser tunc dicturus? íme, így hagyják cserben a történetkedvelőt azon