Századok – 1871

Nagy Imre: A Lajta mint határfolyam - 369

NAGY IMRÉTŐL 373 tak, elősorolni. — Ezeknek,'úgymint Fraknó, Szai'vkő és Sárfenék váraknak birtoklási viszonyairól a XII-ik századig igen keveset tudunk ; mint már említők, az Árpád-korszak első századaiban e vidéket a besenyők részint mint a sopronyi és mosonyi várak jobbágyai, részint mint a határvidék őrei lakták és bírták ; világos bizonysága ennek a füntelőadottakon kivííl a Ilöjtökőr, Orpordány, Lőőr és Szalaőr 5) helynevek. A XII-ik század végén Tóta, a későbbi Nagymartom grófok ősének, Simonnak nénje, Imre király nejével, Constantiával Arragoniából hazánkba költözvén, Imre 1202-ben, utóbb pedig Il-ik Endre király, Márton faluját, a mai Nagy-Martont nevezett Tótának adományozták ; ő utána örökölték azt a Nagymartom, később Fraknai grófok, kik a Xlll-ik században Fraknó várát, építették, és a Lajta mellett az ezen várhoz tartozó Röjtökőrt, Ábrahám-Kéthidát, a két Ikkát (a mai Czillingdorfot), Büdöskút egy részét, és llóf helységet bírták.6

) Szarvkő váráról, s az alioz tartozó határvidéki falukról régibb okmánybeli adatunk nincs, mint az, hogy Zorfk várát, az I-ső Károly király alatt az osztrákok elleni hadjáratban szerepelt István vajda építtette/A Lajta h egy lánczot ngy anise hadjáratban a németek elfoglalván, István vajda őket onnét leíizte „et sic Veras metas regni nostri per Sanctissimum Begem Stephanum ex parte Austriae posifas et erectasrecuperando," a mint magát I-ső 5) Ilogy a mai Kis-Marton helyneve hajdan Mortun-Zale vagy Zale-Mortun volt, kitűnik Fejér Gy. által Cod. Dipl. VII. 3. 118. és 119. 1. közölt okmányokból. Jerney tehát tévedhet, midőn „Keleti utazása" I. köt. 2 53.1. vonatkozva Fejér Gy. Cod. Dipl. X. 2. 44. lapon közölt okmányra, az 1392-ben Zsigmond király előtt Kismartonban megjelent Zalaörök alatt Szala vármegyei besenyőket ért ; ez ellen a távolság is bizonyítani látszik. — Katona is Hist. Crit. II. 56. 1. hivatkozva Thuróczy Chron. II. XLIII. fejezetére, Kismartont érti a Z.ile nevezet alatt. Schönviesner azonban Ant. et Hist. Sabarien. 37. 1. határozottan azt állítja, hogy Thuróczy az idézett helyen Szala vármegyei helynevet értett. E két ellenvélemény úgy egyeztethető össze : hogy mind Szala vármegyében, mind Kismarton vidékén létezett a Zale helynév ; ez utóbbit a Fejér György által közölt és föntidézett okmányok ia világosan tanúsítják. 6) L. erről bővebben, Győri Tört. és Régészeti fűz. IV, 97. és 276. 11.